A Kereszténydemokrata Néppárt üldözött keresztények megsegítésével foglalkozó politikusa tavasszal Böjte Csaba ferences és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetesek társaságában járt Szíriában, azzal a céllal, hogy a segítségnyújtást szervezze. Az Európai Parlamentben képviselőjével a mandiner.hu készített interjút, melyben többek között szó esett a magyar erőfeszítések hitelességéről, az ősi spiritualizmus erejéről, valamint arról is, mit érdemes megértetni az Európai Unióval. Szemlénk.
Az Európai Unió és az egyházak kapcsolatát felvázolva Hölvényi György kitért arra, hogy nincs megfelelő hagyománya az egyházakkal, egyházi személyekkel folytatott párbeszédeknek az európai intézményekben. Annak ellenére, hogy az alapító atyák kereszténydemokraták voltak, mára a szélsőséges szekularizmus vált uralkodóvá – mondta.
A politikus az Európai Néppárt keretein belül működő vallásközi munkacsoport társelnökeként is dolgozik. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: az Európán kívüli, gyenge lábakon álló országokban sokszor az egyházak vállalják magukra legfontosabb társadalmi ügyeket, így ezek a vallási közösségek megkerülhetetlenek a segélyezés vagy fejlesztés területén.
„Magyarország elkötelezett abban, hogy az üldözött keresztényeknek különös figyelem jusson. Ez az EP-s munkámat is hitelesíti” – mondta a lapnak, majd hozzátette: „Arra, hogy a kint tapasztaltak után a kormánynak én javasolhattam, hogy Irakban iskolát építsünk, mindig büszke leszek.” „Pár éve még a kelet-közép európai országok voltak a segélyezettek, ma pedig már ezen államok nyújtják ki kezüket a ma segítségre szorulóknak” – világított rá. Kiemelte:
hirdetésismernünk kell a közel-keleti keresztények történetét, ugyanis az együttérzés közelebb hoz minket és a adott országban élőket, segít a tragédiájuk megértésében.
A szíriai út célja a humanitárius segítségnyújtás volt. Helyben mérték fel, hogyan tudnak segíteni az otthon maradt embereknek. Hangsúlyosan, de nem kizárólag a keresztény közösségek lakóépületeire, templomaira és iskoláira koncentráltak, majd egy „teljes füzetnyi” ötlettel tértek haza. A csoport Aleppóban, Homszban, Maalulában és Damaszkuszban is járt – azokon a helyeken, ahol a legnagyobb pusztítás történt. Nincs olyan család a térségben, akik ne veszítették volna el legalább egy szerettüket. Egy hetet töltöttek Szíriában, alaposan végigjárták a jelentősebb városokat. „Mindennél fontosabb üzenetet hordoz magában az, ha az ember odamegy, és személyes jelenlétével sugározza: törődöm veled.” Hölvényi György szerint
a segítség akkor lesz igazán hatásos, ha közvetlen.
„Végignéztük, ahogy Homszban két fiatal statikus járkál a romok között, és azt nézi, hol lehet új lakást felépíteni. Ha az ember ilyet lát, főleg úgy, hogy magyar pénz alapozza meg újjáépítést, az erőt és lelkesedést ad. Bőségesen visszakapjuk a befektetett energiát. Azt a sokkot, amit a helyiek átéltek, valamennyire fel tudjuk oldani. Addig van baj egy ilyen felfokozott helyzetben, amíg az ember nem találja meg a cselekvés lehetőségét” – mondta el a lapnak a képviselő.
„Világosan kell látni, hogy Szíria gyakorlatilag szent föld, a legkorábbi keresztény közösségek a mai szír területeken alakultak meg. Ha ebből indulunk ki, a mai szíriai keresztények a szent helyek őrzői. Nem hagyhatják el a földjüket. A környezethez való ragaszkodás nagyon tudatos” – világított rá Hölvényi György, aki szerint a tragédiák ellenére mindent átjár egyfajta ősi spiritualizmus.
Mint mondta; „Nagyon mély hitű egyházi és civil emberekkel találkoztunk, számunkra elképzelhetetlen belső tartással, ami a hitükből fakad. A magam »úri kereszténységében« is csak tanulni tudok tőlük. Az európai embereknek meg kell érteniük: a kereszténység nem itt, hanem ott született, Szíriában, Irakban, Egyiptomban. Nélkülük nem lenne ma Európa. Ezért próbálunk segíteni, hogy ezek az emberek helyben őrizhessék meg kultúrájukat, hogy egyáltalán maradjon keresztény a Közel-Keleten. Ezt kell megértetnünk az EU-val is.”
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
A kép forrása a mandiner.hu.
