Alaptörvényben védenék Magyarország keresztény kultúráját
Magyarország keresztény kultúrájának védelme és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma is bekerülne az Alaptörvénybe a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítvány szerint.
A hetedik alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország” – ezzel indokolják a javaslatot.
Az előterjesztők hozzáteszik, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen
Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.
Magyarország Alaptörvénye már a Nemzeti Hitvallás című preambulumban leszögezi, hogy „Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. A joghierarchia csúcsát képző dokumentum elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, valamint vallja, hogy „a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra”.
Az indítvány az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával összefüggésben alaptörvénybe foglalná az otthon jogi védelmét is. Ez a szabályozás kiegészülne az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával, valamint azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése, továbbá a közterület közcélú használatának védelme érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat.
MTI/S4C
