Merényletet kíséreltek meg az országban élő kisebbségek támogatásáról ismert pakisztáni belügyminiszter ellen, miközben az felszólalásában az ország istenkáromlással kapcsolatos törvénye ellen tiltakozott. Ahsan Iqbalt a karján találta el a 21 éves merénylő, Abid Hussain, mielőtt a rendőrség lefegyverezte. A minisztert május 6.-án lőtték meg, miután a választókerületében (Narowal, Punjab provincia) egy csoport kereszténnyel találkozott. Ismert, hogy a belügyminiszter kiáll a hátrányos helyzetű keresztény, siíta- és ahmadi muszlim csoportok jogaiért.
A Reuters szerint a támadó később azt vallotta, hogy a „lelkiismerete parancsára cselekedett”, miután a keményvonalas Tehreek-e-Labaik iszlamista párt állítása szerint a kormány istenkáromlást követett el azzal, hogy a választási törvényben egy Mohameddel mint egyetlen igaz prófétával kapcsolatos esküszöveget „meggyengítettek”.
A rendőrség közleménye szerint „megingathatatlan bizonyíték” van arra, hogy Hussain a Tehreek-e-Labaik támogatója, habár a párt ezt tagadja. A párt egyébként ellenez bármilyen változtatást az istenkáromlásról szóló törvényen, 2017-ben például lezárták az Iszlámabádba vezető utakat egy tiltakozás során, mely hét halálos áldozatot követelt.
Iqbal a harmadik vezető politikus, akit az istenkáromlás törvényt támogató fegyveresek megtámadnak. 2011-ben Salmaan Taseert, Punjab kormányzóját saját testőre, Mumtaz Qadri lőtte agyon, elmondása szerint azért, mert a kormányzó meg akarta reformálni az említett jogszabályt. Ugyanabban az évben iszlámabádi otthona előtt lőtték le Shahbaz Bhatti kisebbségügyi minisztert. Gyilkosai, mielőtt elmenekültek a helyszínről, egy röplapon tudatták tettük okát: a katolikus Bhatti vezette azt a bizottságot, melyet az istenkáromlás törvény felülvizsgálatára állítottak fel
hirdetésTaseer és Bhatti mindketten támogatták Asia Noreent, vagy Asia Bibit, a keresztény nőt, akit 2010-ben istenkáromlás miatt halálra ítéltek, és akinek a sorsáról hamarosan Pakisztán legfelsőbb bírósága fog dönteni.
Fordította: Puskás Balázs
Forrás: World Watch Monitor
A kép forrása a Facebook.
