Válasz az Amnesty International állásfoglalására
Ahogy arról a Vasárnap.hu oldalán is olvashattak, az Amnesty International a napokban tette közzé állásfoglalását, melyben az európai kormányok válságmegelőzés érdekében tett intézkedéseit véleményezi.
Az Amnesty egyik kifogása ugyanis az volt, hogy nem luxusként kell értelmezni az emberi jogokat veszélyhelyzet esetén, a járvány terjedésének következtében meghozott intézkedések pedig sértik az embereket alapvető jogaik gyakorlásában.
„Ilyenkor az ilyen emberi jogi blabla vagy emberi jogi fundamentalizmus az egy luxus, mert elsődleges most az életnek és nem elvont emberi jogi elveknek vagy ideáknak a védelme”– jegyzi Meg Szánthó Miklós.
Különleges jogrend, vészhelyzet
Különleges jogrendről akkor beszélünk, amikor egy külső vagy belső behatás, például terrortámadás, egy katonai fegyveres támadás, fegyveres puccs vagy mondjuk egy járvány mint láthatatlan ellenség támadja meg a társadalmat és az államot, így egy abnormális helyzetet termetet. Erre nyilvánvalóan a „békeidőben” alkalmazott jogi eszközökkel és intézményekkel nem lehet reagálni. Az államnak egy vészreakciós mechanizmust kell beindítania, ami abban nyilvánul meg különleges jogrend esetén, hogy a kormány ideiglenesen eltérhet a törvényrendelkezéstől, felfüggesztheti a törvények alkalmazását és az alapjogok korlátozását. Ezt a szükséges arányos mértéken túl is megteheti, továbbá teljes mértékben felfüggesztheti az alapjogokat is. Békeidőben természetesen csak nagyon szűk mértékben lehet korlátozni a gyülekezési vagy mozgásszabadsághoz való alapjogot. A karantén elrendelése, a nyilvános rendezvények megtartásának tiltása természetesen a mozgásszabadsághoz való jog súlyos korlátozása, de vészhelyzet esetén erre lehet szükség.
„Ha egymással szembekerülnek az emberi jogi elvek és a konkrét emberi életek, az emberi egészség, akkor az emberi életnek kell primátust kapnia az elvont emberi jogi elvek felett és azokkal szemben.”
A visszaélések kockázatával kapcsolatos kérdésére elmondta, a kormány intézkedései sosem öncélúak egy ilyen esetben. Különleges jogrend idején a főszabályoktól eltérő jogi eszközök alkalmazásának a lényege pontosan az, hogy az állam és a társadalom működése minél előbb vissza tudjon kerülni a normális mederbe. A lényeg ilyenkor az, hogy a kormány minél gyorsabban tudjon szükséges megoldásokat hozni. Nyugalmi időszakban ez természetesen az országgyűlés feladata lenne törvényalkotás formájában. Egy törvényt meghozni viszont hosszú folyamat, amire vészhelyzet esetén nincs ideje sem az államnak, sem a társadalomnak.
– A megfelelő kontroll természetesen Magyarországon is biztosított, hiszen a vészhelyzeti intézkedések csak 15 napig tudnak hatályban maradni az országgyűlés jóváhagyása nélkül. Vészhelyzet esetén sem lehet az alaptörvény alkalmazását felfüggeszteni, működik az alkotmánybíróság és a legalapvetőbb emberi jogok: élethez való jog, emberi méltósághoz való jog, egyes büntetőeljárási jogok nem korlátozhatóak – fűzte hozzá az Alapjogokért Központ igazgatója.
Bejelentették, az országgyűlés elé fog kerülni egy olyan javaslat is, ami az országgyűlés részéről megadja a további intézkedésekre való felhatalmazást a kormánynak. Ennek értelmében az országgyűlés tud és fog is kontrollt gyakorolni a kormány intézkedései felett.
Az egyes NGO-szervezetek napjainkban tanúsított cselekedeteiből és megnyilvánulásaikból is látszik, hogy nem tudják megtagadni önmagukat.
„A nyílt társadalom erői a nemzetközi szervezetekkel, a bíróságokkal és különböző más entitásokkal együttműködve aláássák a nemzeti állami szuverenitást és identitást.” S bár a balliberális oldal ezeket összeesküvés-elméletnek nevezi számtalanszor, az NGO-ok kijelentései és cselekedeti pontosan ezeknek az összeesküvés-elméleteknek a gyakorlatát mutatják be – jegyzi meg Szánthó Miklós.
A teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el
Forrás: HírTV