Mi kérünk elnézést?
A nap folyamán közleményben adtunk választ a bennünket méltatlanul megrágalmazó Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület állításaira, amelyek szerint az üldözött keresztények ügyét felkaroló tematikus híroldalunk veszélyt jelent a társadalmi békére, a vallásközi párbeszédre, vagy éppen negatív sztereotípiákat erősít, gyűlöletet kelt. Mintha a XXI. század második évtizedében Európa társadalmi békéjét keresztény tematikus híroldalak veszélyeztetnék csak igazán…
Mindezzel szemben az az igazság, hogy – amint azt rendszeres olvasóink tudják – igyekszünk nagy képet adni a keresztényüldözés véres valóságáról, tehát bemutatjuk az Ázsiában és Afrikában – olykor pedig Dél-Amerikában is – fizikai valójában megnyilvánuló keresztényüldözést, valamint rámutatunk a nyugati világra jellemző, a szimbolikus térben terjedő keresztényellenességre, azokra az ideológiai támadásokra, amelyek keresztény hitünket érik, legyenek azok leplezett „búvópatakok”, vagy nyílt sisakos támadások.
Néhány liberális újságíróval ellentétben a MIJE tagjait előbbi fókuszterületünk zavarhatja igazán. Nem véletlenül, hiszen – az európai iszlamista szélsőségesség megnyilvánulásai mellett – a keresztényeket elsősorban a muzulmán országokban üldözik. A „top10” keresztényüldöző ország között olyan államokat találunk, mint Afganisztán, Szomália, Jemen, Szudán, Pakisztán, Líbia, de nem sokkal könnyebb Krisztus követőjének lenni Szíriában, vagy Türkmenisztánban sem. Nigériában a fuláni népcsoporthoz tartozó muzulmán fegyveresek hajtanak végre sorozatos támadásokat keresztény földművesek ellen, Nigerben és Kamerunban a Boko Haram iszlamista terrorszervezet hallat magáról.
Mi pedig igyekszünk a magunk eszközeivel rámutatni, hogy nagy a baj, ami elől a nemzetközi közösség sem fordíthatja el a fejét. Ezek az eszközök az újságírás, a tudósítás, a hírek közzététele. Igen, leírjuk, hogy muzulmán országokban a keresztény közösségek megfélemlítve, agresszív cselekedeteknek kitéve, üldöztetést elszenvedve élnek. Mi kérjünk elnézést, amiért ezeket le merjük írni?!
Soha egy rossz szót nem írtunk a magyarországi iszlám kisebbségről, de nagyon szeretnénk, ha keresztények olyan életszínvonalon és jogbiztonságban élhetnének muzulmán országokban, mint ők itt, nálunk.
A vallásközi párbeszédet alapvetően és elsősorban az könnyítené meg, ha ezek az országok egyenjogú állampolgáraikként ismernék el a keresztényeket (és minden más hitrendszer követőit), ha nem üldöznék őket és nem tolerálnák, ahogy a többségi társadalom – akár annak radikális elemei – bántalmazzák őket. Ahogy az is jót tenne az ügynek, ha a mérsékelt, emberszerető muzulmánok, az iszlám jogvédő egyesületek önmérsékletre szólítanák az Európában működő, radikális, szélsőséges imámokat, hitszónokokat és mindent megtennének a kontinens népeinek békéjéért. Ami persze MTI-nek eljuttatott közleményekkel nem megy, ahhoz fel kell állni az asztaltól és tenni kell valamit.
Ezúttal nyilvános beszélgetésre hívom a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület vezetőségének a szervezet által delegált tagját, ahol tisztázhatjuk a kérdéseket és beszélhetünk arról, vajon mely’ országokban kiket is üldöz, rekeszt ki, bélyegez meg valójában a többségi társadalom, vagy akár maga az állam.
Vágvölgyi Gergely
főszerkesztő
