Grzegorz Górny: Az a civilizáció, mely megöli gyermekét, halálra van ítélve

Sokkoló történelmi párhuzam zajlik a XXI. századi orvostudomány és egészségügy terén. Miközben a gyógyszeripar és a tudományos kutatások dollármilliárdokat költenek – elvileg – egészségünk megőrzésére, illetve betegségek gyógyítására,

a nyugati orvoslás teljesen átértékelte az élethez való jogot, nem tisztelve az emberi életet a fogantatás pillanatától egészen a természetes halál beálltáig.

Josef Mengele a történelem legvéresebb századának egyik legfélelmetesebb alakja volt. A II. világháború Németországának kora lett az az időszak, amikor az orvostudomány az igazság szolgálata helyett egy borzalmas ideológia szolgálatába állt. Az emberiség azt gondolhatta volna, hogy a náci tömeggyilkosság feltárása utáni sokk következményeként az orvostudomány véglegesen szakít az emberi élet kioltásával. A modern kori orvostudomány azonban az ellenkezőjét bizonyította, ugyanis az élet helyett gyakran a halált szolgálja. Ez azt jelenti, hogy civilizációnk alapját is elérte az erózió.

Földi-Kovács Andreával beszélgetve Grzegorz Górny kifejtette: 2019-ben a technológia és orvostudomány rohamos fejlődése minden lehetőséget megad az egészségügyben dolgozók számára, hogy orvosolni lehessen a betegségeket. Olyan infrastrukturális háttérrel rendelkezünk, ami az elmúlt évtizedekben még nem adatott meg. Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a legtöbb betegséget orvosolni lehessen. Viszont korunk társadalmi mentalitása nyomán, az élet és halál definíciójának megváltoztatásával egyre több orvos az élet kioltásával old meg egy adott betegséget, vagy „nem kívánt” fogantatást.

– Megváltozott az emberek felfogása azt illetően, mikor kezdődik az élet, és mikor áll be a halál. Az orvosok nem az élet mellé állnak, hanem a halál pártját fogják – állította Grzegorz Górny lengyel dokumentumfilm-rendező.

Megváltozott az a pillanat, amitől fogva figyelembe vesszük, hogy az élet elkezdődött, és bekövetkezett a halál. Ezek a változások megkönnyítik azt, hogy az orvosok egyre gyakrabban nem az élet mellett, hanem a halál oldalán állnak.

Az életvédelemmel foglalkozó újságíró szerint korunk orvosai már nem teszik le a hippokratészi esküt, ami még csak nem is keresztény eskütétel, hiszen Krisztus előtt 450 évvel jött létre, pogány közegben, a görög Kos szigetén. Ez az eskü arról beszélt, hogy az orvosnak nem szabad abortuszt és eutanáziát végeznie, ugyanis az szembehelyezkedik az orvosi szakma éthoszával, amely számára az elsődleges a beteg megsegítése. Az orvos küldetése, hogy életben tartsa, és ne a halált kínálja fel a betegnek.

Az eskü szövegében mindez így szerepel:

„Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához”.

Manapság az orvosi eskütétel a genfi deklarációban merül ki, ami abban különbözik a hippokrateszi eskütől, hogy kivették belőle az abortuszt és eutanáziát tiltó részletet.

– Valami, ami közös volt egykoron mind a pogány és a keresztény civilizáció számára, mára ki lett törölve az eskütételből

– mondta Grzegorz Górny.

A lengyel életpárti újságíró már harminc könyvet írt, számos riportot adott közre, és filmet forgatott az abortusz és eutanázia témájában. Ezekben elborzasztó klinikai gyakorlatról tesz tanúbizonyságot, ami sok ember számára teljesen ismeretlen, mivel a liberális médiumok ezeket teljesen elfojtják.

Górny szerint a kegyetlen orvosi beavatkozások nem csak a páciensben hagynak mély lelki nyomokat, hanem a klinikai gyakorlatot végrehajtó orvos lelkivilágában is súlyos válságot okoznak. A lengyel filmrendező első eutanáziáról szóló filmjét Hollandiában forgatta, abban az országban, ahol először legalizálták a betegek számára a halálinjekció beadását orvosi segédlettel.

A filmforgatás során helyi hospice-munkatársak mondták, hogy az orvosok egyre gyakrabban javasolják a betegek és rokonaik számára az eutanázia lehetőségét. Mivel teljesen elfogadott a halálinjekcióval véghezvitt életkioltás, az orvosok kezdenek leszokni a páciensek gyógyításáról és a súlyos betegségek kezeléséről. A legegyszerűbb módja a probléma „megoldásának” már az eutanázia lett.

A forgatás alatt egy holland orvos mesélte, hogy a nyaralásból visszatérve kiderült, az egyik páciense már nem él. Amikor számon kérte a személyzetet, hogy hol van ez a beteg, aki még nem haldokolt, akkor az válaszolták neki, szükség volt az ágyra egy következő beteg számára, ezért úgy döntöttek, hogy eutanáziát végeznek el rajta.

– Az orvos otthagyta munkahelyét, és létrehozta az első holland hospiciumot. Az orvos a gyógyítást a legnehezebb betegeinél tudja megtanulni. Ha nem gyógyítja őket, hanem az eutanázia mellett dönt, az azt is jelenti, hogy nem fejleszti magát a gyakorlatban. Ezért a legegyszerűbb megoldást választják, úgy, ahogy Hollandiában is – mutatott rá Górny.

A lengyel újságíró hozzátette, ennek gyakran súlyos következményei vannak, mivel az egészségügyben dolgozók visszaélnek szakmai tekintélyükkel, és indokolatlanul javasolnak, vagy a betegek tudta nélkül hajtanak végre eutanáziát. Ezt hívják kriptonáziának.

A kriptonázia az eutanázia egy olyan formája, amiről nem tud, és nem is egyezett bele a beteg. Vagyis gyilkosságról van szó.

Bár a holland törvények szerint a betegnek kell kérnie az eutanáziát, ez csak elméletben van így, a gyakorlatban máshogy is történik. A holland Egészségügyi Minisztérium hivatalos jelentéseiből kiderült, hogy a kriptonáziák száma egyre jobban növekszik.

– Ilyen körülmények között újraéledhet az a sötét történelmi korszak, ami a II. világháború jellemzője volt – írja Górny a Gyilkosság és orvostudomány című könyvében.

Az abortusz a másik orvosi gyilkossági forma, ami szintén lelki betegséget okoz a páciens környezetében, és a beavatkozást végrehajtó orvosokban is mély nyomot hagy. A posztabortusz-szindróma nem csak azokat a hölgyeket érinti, akik érintettek a magzati élet kioltásában, hanem férjeiket, partnereiket és gyakran az orvosi személyzetet is. 

A posztabortusz-szindróma annak az eredménye, hogy az embereknek lelkiismeret-furdalása van.

Górny szerint ez viszont nem feltétlenül a keresztény értékrend miatt tapasztalható, hiszen Japánban, ahol a sintoista vallás uralkodik, nincs vallási tilalom a magzatgyilkosságra vonatkozóan, így az nem is számít bűnnek, mégis megfigyelhető a posztabortusz-szindróma azokon a nőkön, akik ezt az utat választották.

A posztabortusz-szindróma nem vallási jelenség, hanem egyszerűen az emberek lelkében születik. Az életet és a halált érinti: valakit megfosztunk az életétől. Ez nem tűnik el következmények nélkül, függetlenül attól, hogy az embernek milyen a vallása.

 

A teljes beszélgetés:

Címlapkép: HírTV

Olvasásra ajánljuk:

Álljunk ki az igazságért! – Földi-Kovács Andrea a Vasárnapnak

Földi-Kovács Andrea a Credo-ról a Vasárnapnak:

Álljunk ki az igazságért! – Földi-Kovács Andrea a Vasárnapnak