Gulyás: nem szeretnénk lebontani a befejezett beruházásokat

Gulyás Gergely elmondta, a kormány keddi ülésén áttekintette a miniszterelnök és Tarlós István volt főpolgármester között 2018. november 17-én aláírt megállapodást, valamint az állami forrásból megvalósítás alatt álló beruházások helyzetét, és rögzítette, hogy ezek megvalósulását továbbra is támogatja, ugyanakkor ahhoz elengedhetetlennek tartja a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű állásfoglalását is.

A kormány a közgyűlés döntéséig felhívja az érintett minisztereket, hogy a beruházások tekintetében a „jó gazda gondosságával” járjanak el – tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, a kormány a főváros új vezetőivel korrekt partnerségre törekszik, és tartja magát azokhoz az alapelvekhez, amelyeket az elmúlt kilenc évben is követett.

A miniszter szerint Budapest az egész nemzet fővárosa, és a kormány is egy erős és fejlődő fővárosban érdekelt, ezért működtek együtt az elmúlt években a fővárossal, és ennek köszönhető a számtalan megvalósult fejlesztés is.

Tarlós István munkáját méltatva azt mondta, a megvalósult beruházások vitathatatlanná teszik, hogy Budapest „aranykora” volt az ő kilenc évig tartó főpolgármestersége. 2010 óta majdnem 2000 milliárd forint értékben fejeződtek be beruházások, további 4400 milliárd forint értékben pedig folyamatban vannak – ismertette a miniszter.

Példaként említette a 3-as metró felújítását, egy atlétikai stadion és egy multifunkcionális csarnok épülését, valamint a Városligetben folyó beruházásokat, és kijelentette, ha ezekre a főváros igényt tart, akkor a kormány továbbra is támogatja.

A kormány készen áll a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának további működtetésére is, amely lehetőséget ad a kormány és a főpolgármester közötti rendszeres kapcsolattartásra – fűzte hozzá Gulyás Gergely.

A Liget Budapest projekttel kapcsolatban feltett kérdésre a miniszter azt mondta, várják az új Fővárosi Közgyűlés álláspontját a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban. „Ha lehet, befejezett beruházást lebontani nem szeretnénk” – jegyezte meg, jelezve, hogy a Nemzeti Galéria és az innováció háza van még tervezés alatt.

A parlament őszi ülésszakának nyitó ülésén történtekről azt mondta: amit néhány képviselő megengedett magának, az a jogszerűség határain is túlmegy. Elfogadhatatlannak nevezte és azt mondta: valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párttól elvárható, hogy egyértelműen elítéljék a történteket. Mint mondta: az országgyűlési törvény fegyelmi szabályai világosak, lehetőséget adnak szankció kiszabására. Egy másik – szintén a témában feltett kérdésre reflektálva – Kövér László házelnök „őszinte higgadtságáért” elismerését fejezte ki.

Kérdésre elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti felszólalása – amelyben az őszödi beszédét mentegette – Gulyás Gergely azt mondta: nem hiszi, hogy a „tisztesség és a becsület” valakit arra vezet, hogy hazugsággal nyerjen választást. Ezek kellően súlyos szavak ahhoz, hogy aki ilyeneket tett és mondott, „annak a magyar közéletből már régen távoznia kellett volna”.

Rossz példa a mindenkori magyar kormányoknak az MSZP-SZDSZ-korszak és a Gyurcsány-kormány, az a „borzalmas kormányzati teljesítmény” és a morális romlás, amibe az országot vitték – fogalmazott.

Egy másik felvetésre, hogy válaszolt-e Orbán Viktor Karácsony Gergelynek, az új főpolgármester által kezdeményezett találkozóra, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, nem tud arról, hogy megérkezett volna a levél. A választ majd először a levélíró kapja meg, utána tájékoztatják róla a nyilvánosságot – közölte.

„A kormány nyitott arra, hogy a korrekt partnerség jegyében normális párbeszédet folytasson a fővárossal”, akkor van értelme tárgyalni, ha a főváros már tudja, mit szeretne. A kormány mai határozatai is azt segítik, hogy a főpolgármester demokratikus felhatalmazás birtokában dönteni tudjon, ő és a főváros mit szeretne – mondta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely annak kapcsán, hogy ha a főváros az eddig tervezett projektek helyett esetleg más beruházásokat szeretne, azt mondta: egyértelműek a hatásköri szabályok, a fővárosnak saját költségvetése van, a kormánynak pedig számtalan vállalása. Jövőre például a kormány 20 milliárd forintot tervezett a BKV-nak, és rendelkezésre áll az a 6 milliárd forintos pluszforrás is, amit még Tarlós István szükségesnek tartott a Lánchíd felújítására.

A mintegy 4400 milliárd forintot érintő fővárosi fejlesztési programok közül jó néhányról van már országgyűlési döntés, ha nem ezeket vagy nem ott szeretnék megvalósítani a fővárosban, akkor az összegekről ismét az Országgyűlésnek kell döntenie. Vannak olyan budapesti programok, amelyeket a kormány kész támogatni, de sehol nem szeretnének úgy fejleszteni, hogy az adott önkormányzat ehhez nem járul hozzá – fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy indokolt lehet-e egy Budapestért felelős tárca nélküli poszt létrehozása, a miniszter azt válaszolta: nem merült fel ennek a lehetősége.

A Miniszterelnökség vezetője kérdésre reagálva beszélt arról is, hogy az első félévben nagyjából 36 milliárd forintot biztosítottak a Magyar Falu Program pályázataira, de a tapasztalatok szerint ennél jóval nagyobb az igény. Csak a mellékutak felújítása tíz év alatt mintegy 2500 milliárd forintba kerülne, de akkor még nem esett szó a közösségi szolgáltatások fejlesztéséről, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők körülményeinek javításáról – ismertette. 

A miniszter hozzátette: örülne, ha a faluprogram kerete lényegesen bővülhetne, de erről nincs kormánydöntés. A kis falvak és a megyei jogú városok közötti települések számára eddig a települési operatív programokon keresztül tudtak uniós forrásokat kínálni, hasonló forrásokat látnának jónak a következő költségvetési ciklusban is, kiegészítve hazai forrásokkal.

MTI