Ászija Bibi további kálváriája
Döntését a bíróság azzal indokolta, hogy a Bibi ellen szóló bizonyítékok nem elegendőek.
A keresztény családanya 2010 óta volt a „halálsoron” – közölte ügyvédje, Szajful Malúk.
A bírák Iszlámábádban hozták meg döntésüket, rendkívüli biztonsági intézkedések között, miután iszlamista szervezetek tiltakozásokat helyeztek kilátásba az ítélet megmásítása esetén.
Ennek megfelelően a döntést követően radikális iszlamista csoportok tüntetéseket hirdettek országszerte, többük Bibi nyilvános kivégzését követelte.
„A tüntetések megkezdődtek (Mohamed) próféta szentségéért. Meg fogunk halni érte. Nem fogunk meghátrálni” – fogalmazott közleményében a Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom.
Tiltakozások kezdődtek egyebek között a fővárosban, Iszlámábádban, az északnyugati Pesavar, Mardan és Kászur városokban, illetve a keleti Lahorban, a TLP közleményében kilátásba helyezte vasútállomások és repülőterek lezárását.
Délután egyre többen csatlakoztak az utcai tüntetésekhez és a főbb utak eltorlaszolásához, megbénítva több város, köztük Iszlámábád és Lahor egyes részeit.
Mohammed Afzal Kadri, a TLP társalapítója a Bibi ügyében szerdán ítéletet hozó három bíró meggyilkolására szólított fel egy lahori tüntetésen. „Bárki, aki bármilyen módon a bírók közelébe tud férkőzni, ölje meg őket még az este előtt” – mondta. Kadri ezenkívül követelte a júliusban megválasztott miniszterelnök, Imrán Hán kormányának távozását is.
A rendőrség felszólította a tüntetőket, hogy békésen oszoljanak, és megerősítette a biztonsági jelenlétet a templomok körül. Iszlámábádban félkatonai csapatokat vetettek be, megakadályozandó, hogy a tüntetők elérjék a legfelsőbb bíróság épületét, ahol szintén megerősítették a biztonsági jelenlétet.
A négy gyereket nevelő Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra istenkáromlás miatt Pandzsáb tartományban, majd egy fellebbviteli bíróság 2014-ben helybenhagyta a döntést.
A nő – akit muszlim kolléganői azzal vádoltak egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról – mindvégig tagadta a vádakat.
Az istenkáromlásról szóló törvényt még a brit gyarmatosítók vezették be Brit-Indiában – amely magában foglalta a mai Pakisztán területét is – azért, hogy elkerüljék a vallási alapú konfliktusok kialakulását a térségben. A nyolcvanas években a Mohammad Ziaul Hakk volt pakisztáni diktátor által szorgalmazott reformok idején az istenkáromlásról szóló törvényt kiegészítették azzal a paragrafussal, amelynek értelmében életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetéssel sújtandó az, aki Mohamed prófétát vagy a Koránt sértegeti.
Emberi jogi csoportok bírálják a jogszabályt, amelyet szerintük mind vallási szélsőségesek mind hétköznapi emberek játszanak ki személyes bosszú által vezérelve.
Ászija Bibi szabadon bocsátását annak idején XVI. Benedek pápa is kérte egy audienciáján.
MTI
