Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…


Hirdetés

„Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra”

– fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője.

A Hubble és ALMA képeinek összehasonlítása. Kép: 2019, Vang Tao

„Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, és segít megérteni bizonyos részleteket, melyek eddig hiányoztak”

– tette hozzá.

A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének – írja a CNN.com.

Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság.

Az ALMA-t alkotó 66 rádióteleszkóp-antenna közül néhány – Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem kutatója – Fotó: Kohno

„Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem”

– mondta Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem tudósa. Ezért az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére.

A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is.

„Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát

a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról”

– mondta Kohno.

MTI


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb