A hús árának emelését sürgetik német állatvédők
A klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy „húsadó” bevezetése is szükséges
– nyilatkozott Thomas Schröder, az állatvédelmi szervezetek országos szövetségének (Deutscher Tierschutzbund) elnöke. 
A többletbevételt állatjóléti fejlesztésekre, például istállók átépítésére lehetne fordítani.
Az adó egy kilogramm húsra, egy liter tejre vagy egy doboz tojásra vetítve „csupán néhány cent” (10-20 forint) kiadást jelentene a fogyasztóknak – mondta Thomas Schröder.
A kormánypártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek szakpolitikusai szerint
érdemes megfontolni a javaslatot.
A társadalom által fenntarthatóként elfogadott haszonállattartás kiépítése eurómilliárdokba kerül, és ezeket a fejlesztéseket a gazdálkodók nem tudják saját zsebből kifizetni.
Ezért az új adónemről szóló elképzelés „konstruktív”
– húzta alá Albert Stegemann, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának agrárpolitikai szóvivője.
Az SPD és a Zöldek szerint viszont az állatjólét biztosítására nem új adót kell bevezetni, hanem az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásából kell kivezetni a hústermékek kedvezményes kulcsát. Megmagyarázhatatlan, hogy miért 7 százalék a hús áfája, amikor a zabtej után 19 százalékos áfát kell fizetni – húzta alá Friedrich Ostendorff, a Zöldek frakciójának vezető mezőgazdasági szakpolitikusa. Hozzátette, hogy a többletbevételt célzottan az állattartás körülményeinek javítására kell fordítani.
A Die Welt című lap összeállítása szerint a Bundestag többi pártja elutasítja az adóterhek növelését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) például azért, mert a magasabb árakat a hátrányos helyzetű embereknek is meg kellene fizetniük, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig azért, mert a hazai termék „mesterséges drágítása” csak az olcsóbb importáru felé terelné a fogyasztókat, ami nem a németországi, hanem a kevésbé szigorú külföldi állatjóléti szabályozás érvényesülését szolgálná. 
Julia Klöckner mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter egy szerdai nyilatkozatában üdvözölte, hogy vita kezdődött az ügyről. Szerinte ez jelzi, hogy a társadalomban van
„érzékenység arra a gondolatra, hogy az állatjólét javítása nem megy ingyen”.
Azonban meg kell fontolni, hogy milyen eszközök lehetnek alkalmasak – mondta a CDU-s politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak, rámutatva: a hatályos előírások szerint nem lehet előre meghatározott célhoz rendelni az adóbevételek valamely részét,
az adófizetőktől származó pénz valamennyi állami kiadás fedezésére szolgál, és a kiadások között nem lehet rangsort felállítani.
A húsipari vállalkozások országos érdekképviselete (Bundesverband der Deutschen Fleischwarenindustrie – BVDF) is elutasította kedvezményes áfakulcs megszüntetésének gondolatát, hangsúlyozva, hogy
a magasabb árak megterhelnék az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, és a piac a kevésbé szigorú szabályok mellett előállított olcsó külföldi termékek felé fordulna.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közölt adatai szerint a németországi állatfeldolgozó üzemekben az idei első fél évben 29,4 millió sertést, szarvasmarhát, bárányt, kecskét és lovat vágtak le. A baromfival együtt 3,9 millió tonna húst állítottak elő, ami 2,6 százalékkal – 102 700 tonnával – kevesebb az egy évvel korábbinál.
MTI
