Kondor Lajos atya volt a fatimai csoda egyik legjelentősebb hirdetője
A portugál földre került szerzetes rövid idő alatt megtalálta azt a küldetést, amelynek teljesítésével mind a magyarság, mind a keresztény hívők számára hasznos munkát tudott végezni. Portugáliához kötődik ugyanis a 20. század egyik legjelentősebb katolikus csodája, a fatimai jelenések története.
Kondor atya több alkalommal is interjút készített a jelenések szemtanújával, Lúcia nővérrel, aki 11 éves pásztorgyermekként látta e csodát. Ezen interjúk anyagát Fatimáról beszél Lúcia nővér című munkájában jegyezte le.
A kiadvány méltán nevezhető a 20. századi keresztény irodalom egyik legfontosabb munkájának, ugyanis világszerte számos nyelven, összesen több, mint hatmillió példányban jelent meg. Érdemes idehozni egy rövid idézetet a mű előszavából, amely jól tükrözi a fatimai üzenet lényegét: „Ez a mű arra hivatott, hogy a lelkekben új klímát teremtsen, és ezt a klímát kellemesnek és jótékonynak érezzék. A világias felfogás betörése Isten egyházában jeges szélként fúj, amely a szíveket megdermeszti. Amit ma a lelkek igényelnek, az egy korty a tiszta, friss vízből, amely az evangélium ősforrásából fakad. Lúcia nővér emlékezései által Fatima üdítő forrás, tiszta hegyi levegő fuvallata lesz, amely előkészíti a lelkeket arra, hogy számukra a harmadik keresztény évezred nagy lelki haszonnal legyen.”
Kondor atya emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a másik két pásztorgyermeket, akik szintén a jelenés tanúi voltak (azonban még gyermekkorukban elhunytak) boldoggá avassák. Tevékenységének is köszönhetően Ferencet és Jácintát 2000-ben boldoggá avatták, 2017-ben pedig szentté avatásukra is sor került.
Kondor Lajos fatimai tevékenysége kapcsán kiemelendő még a Magyar Kálvária és a Szent István Kápolna létrehozása is, amelyek az 1956-os menekültek adományaiból 1959 és 1964 közt épültek meg.
A kálvária 1992-ben, az utolsó fatimai jelenés 75. évfordulóján kiegészült még egy 15. állomással, megemlékezve Magyarországnak a kommunizmus alól való felszabadulásáról.
Az idős szerzetes munkásságát magyar és portugál részről egyaránt komoly becsben tartották. 2006-ban Jorge Sampaio köztársasági elnök a Portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki Kondor atyát, aki még ugyanebben az évben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét is.
A helyiek szeretete és tisztelte által övezett atyát 2009-ben, Fatimában érte a halál. Emlékét mind a mai napig élénken őrzi mind a magyar, mind a portugál állam, és a Fatima környékén élő lakosság is. 2015-ben Áder János köztársasági elnök, Erdő Péter bíboros, valamint Breuer Klára lisszaboni nagykövet jelenlétében helyi szobrának felavatására is sor került.
Életútja, személyes példája azt az üzenetet közvetíti számunkra, hogy a legsötétebb időkben és a legnagyobb viszontagságok közepette is van lehetőségünk maradandót alkotni és reményt teremteni közösségünk számára.
(Fotó: Magyar Kurír)