Amikor a valós teljesítmény számít: Budapest elégedett Tarlós István munkájával

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása alapján a budapestiek 51 százaléka elégedett Tarlós Istvánnal.  Az elégedetlenek csoportját képező 40 százalékához képest. Az ellenzéki előválasztást ugyan Karácsony Gergely nyerte, azonban a többi jelölt – különösen például Puzsér Róbert, aki nem indult az előválasztáson – személyében akad majd kihívója, nem beszélve arról, hogy az előválasztási eredmény abba a hamis illúzióba kergetheti Karácson Gergelyt, hogy amennyiben az ellenzéki pártok között nyerni tudott, akkor ez a nagypolitikában is így lesz.

Karácsony Gergely az előválasztás után elmondta, mostanra megtanulták az ellenzéki pártok, hogy a pártok megosztottsága miatt nyeri a Fidesz a választásokat, de az előválasztás fordulópontot jelentett, mivel képesek voltak megalkotni egy hatpárti együttműködést. Kíváncsiak lennénk rá, hogyan tud majd egy esetleges főpolgármester-váltás esetén hat, több tekintetben jelentősen eltérő ideológiai elképzelések mentén politizáló párt a közös ügyért kompromisszumokat kötni, ugyanis eddig nem ez volt a jellemző. Nehéz lenne elképzelni továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc bárki mást a kormányhoz engedne saját pártján kívül, ahogyan azt is, hogy a törtető Momentumosok (akik az EP-választás után egyre magasabb lóról beszélnek) szó nélkül rábólintanak majd a fővárost érintő ügyek együttműködést igénylő megoldására.

Az igazság az, hogy sokkal inkább tűnik úgy, hogy mivel az ellenzéki pártok országosan nem tudtak sikert aratni, most a fővárost szeretnék szétcincálni a hatalom megszerzésének oltárán.

Ahogyan az a Nézőpont Intézet elemzéséből kiderül, Karácsony Gergely ugyan megerősítette pozícióját zuglói polgármesterként, valamint hatalmi helyzetét az ellenzéken belül, az esélyei ezzel nem javultak. Tarlós Istvánt ugyanis a budapestiek 46 százaléka támogatja Karácsony Gergely 38 százalékával szemben.  

A jelenlegi főpolgármester, mondhatjuk, eddig csendben figyelte az eseményeket, hétfőn azonban nyílt levélben fejtette ki véleményét a Magyar Nemzet felületén a fennálló helyzettel kapcsolatban. Ebben először összegyűjti az elmúlt négy év munkáját, melynek része az M4-es metró befejezése, az M3-as metró felújítása, a BKV járműállományának cseréje, a Margit-sziget és a Széll Kálmán tér felújítása, hat budapesti fürdő korszerűsítése, a Mol-Bubi kerékpárkölcsönzés bevezetése, az 1-es és 3-as villamos felújítása, tízezer fa ültetése, azonban ez csak néhány a rengeteg fejlesztés közül, melyek a főpolgármester érája alatt történtek.

Szót ejt továbbá a közeljövőben kezdődő, már jóváhagyott, forrásbiztosított projectekről is, ilyen a Lánchíd és teljes környezetének felújítása, a BKV-járműcserék intenzív folytatása, a Blaha Lujza tér, Széna tér és Nyugati tér rekonstrukciója, a millenniumi földalatti vasút felújítása, az M3-as metró meghosszabbítás kiviteli szintű megtervezése és még számos nagyszabású fejlesztés. Tarlós István szerint nem csoda, ha erről Karácsony Gergely mit sem sejt, mivel öt éven át gyakorlatilag nem vett részt a közgyűlés és bizottsága munkájában.

– Az ellenzék megnyerte az ellenzéki előválasztást mintegy 5 százalékos részvétel mellett. Tőlem pedig kérdezgetik, miért nem vettem részt azon az előválasztáson, ahol az én ellenfelemet akarták megtalálni

– fejtette ki a jelenlegi főpolgármester a helyzet abszurditását.

Tarlós István megfogalmazta azt, ami egyre egyértelműbb az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében: ez a főpolgármesteri kampány igazából nem a főpolgármester-választásról szól. Az ellenzék ugyanis

a Fidesz relatíve szerényebbnek mondott fővárosi népszerűségére kíván építeni, engem valami népnyúzó rezidensnek feltüntetve.

A városvezetői teljesítmények számbavétele már sokkal rizikósabb terület Karácsony Gergely számára, hiszen nem is beszél Budapest problémáiról, valószínűleg mélységeiben nem is ismeri azokat, hogy zuglói elhallgatni kívánt ügyeiről ne is beszéljünk.

Több mint érdekes az az eddig példátlan jelenség, hogy Karácsonynak következetesen „semmi köze” sem a saját előterjesztéséhez, sem a saját szavazatához, sem a saját aláírásához, sem a saját szerződéseihez. Ez vicc, és úgy jogilag, mint politikailag értelmezhetetlen. 

Tarlós István rámutat arra is, egy fővárosnak nem sok van, ami kevésbé érdeke, mint hogy a főpolgármester visszavonhatatlanul elmérgesedett viszonyban legyen a kormánnyal. 

A budapestiek válaszút elé kerültek. A főváros évek óta látványosan fejlődik esztétikai, technológiai és infrastrukturális oldalról egyaránt, hiába próbálja az ellenzék azt a képet mutatni, hogy a fővárost tönkre tették, és a pusztulás felé tart a Fideszes vezetés alatt. A kérdés tehát az, hagyják-e a városlakók, hogy egy esetleges hatpárti együttműködés darabjaira rombolja majd szét hosszú évek munkáját, a fejlődés irányát az ellenkezőjére fordítva. Tulajdonképpen egy politika felett álló ügyről beszélhetünk:

a legnagyobb veszély, hogy az ellenzéki szavazók indokolatlan dühe a kormánypártok iránt sok budapesti lakost elvakít azt illetően, mi tesz jót a fővárosnak, és mi válik annak kárára.

A nagy szavak politikája helyett érdemes lenne a teljesítményre, az ambíciókra és a tényleges befektetett munkára helyezni a hangsúlyt, előrelépés ugyanis nem születik a szavak szintjén történő politizálásból. Jó lenne, ha ezt a város érdekeit szem előtt tartók is így gondolnák.

Képek forrása: Nézőpont Intézet és unsplash.com