Komoly változások várhatók a köznevelésben
A törvénymódosítás kapcsán egy átfogó, a szakterület sok, egymástól különálló területét érintő reformcsomagról beszélhetünk. A kormány javaslatai közt szerepel a magántanulói státusz megszüntetése, az intézményvezetők juttatásainak növelése, illetve a diákoknak (2021-től) a természettudományi tárgyakban is évente felmérik majd a kompetenciáit.
Mindezen felül változások léphetnek életbe a tankönyvellátás, a szöveges értékelés és a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztató foglalkozásainak tekintetében. Sőt, nemcsak az iskolásokat érintik a javaslatok, az óvodások számára ugyanis azt rögzítik, hogy legkésőbb négy éves korig kaphatnak felmentést azok a gyermekek, akiknek szülei ezt kérelmezik.
A törvényjavaslatról megkérdeztük Thaisz Miklós oktatási szakértőt, az Országos Köznevelési Tanács tagját, aki kiemelte: a csomag egyik legfontosabb újítását az jelenti, hogy a magántanulóvá való nyilvánítás lehetőségei szűkülnek.
A szakértő rámutatott, az intézmények a problémás gyermekeket sok esetben azért minősíttetik magántanulóvá, hogy ne kelljen az ő nehézségeikkel foglalkozniuk, ami nem feltétlenül szolgálja a diákok érdekét.
– Előremutató, jó intézkedésnek tartom ezt, hiszen innentől kezdve remélhetőleg csak akkor tanulhat egyéni munkarend szerint egy diák, ha ennek szükségességét egyértelmű szakmai érvekkel alá lehet támasztani – fogalmazott.
Részletezte azt is, hogy az élsportolók, illetve azon diákok számára, akiknél egészségügyi okok ezt indokolják, továbbra is elérhető lesz az egyéni munkarend szerinti tanulás lehetősége. A módosítás – az említetteken kívül – annak az egyre inkább terjedő szülői gyakorlatnak is véget akar vetni, hogy az iskolarendszerű oktatás helyett magántanulóként szabályozatlan, átláthatatlan keretek között lehessen oktatni a gyerekeket.
A javaslatcsomag sarkalatos pontja továbbá az iskolai intézményvezetők juttatásainak növelése, amely a teljesítmény alapján történhetne meg. – Az intézményvezetőkre az elmúlt 8-10 évben nem koncentrált eléggé a szakpolitika, a mostani változtatás ezt kompenzálhatja némileg azzal, hogy differenciáltan, a teljesítmény függvényében többletdíjazást tesz lehetővé számukra – fejtette ki.
Véleménye szerint fontos változás lehet az is, hogy az intézményvezető kinevezése során az iskolai tantestületek véleményezési joga is megszűnik. – Európában máshol ez nem szokás, Magyarországon viszont több évtizedes gyakorlatról van szó, ezért ez az egyik legvitatottabb eleme a törvénymódosításnak – részletezte.
A szakértő válaszában arra is kitért, hogy az óvodások nevelése tekintetében is előremutató változások láthatóak a javaslatcsomagban. Míg korábban öt éves korig lehetett felmentést adni az óvoda alól, a módosítást követően ez már csak négy éves korig lesz lehetséges, ami elősegítheti azt, hogy a gyermekek elsajátítsák a megfelelő szociális készségeket az óvodában. – Ez az intézkedés is a hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit szolgálja – tette hozzá.
Erőteljesen szigorítaná viszont a módosítás a hat éves kort augusztus 31-ig elérő gyerekek óvodában maradási lehetőségeit. Thaisz Miklós kifejtette: egyetért azzal a megállapítással, hogy jelenleg az indokoltnál több gyerek marad a hat éves kor elérését követően az óvodában az óvodavezetők döntése nyomán. – Megmarad ugyan az óvodában maradás lehetősége hat éves kor után is, ehhez azonban kizárólag egy később kijelölésre kerülő hivatal adhat felmentést – ismertette Thaisz Miklós.
A természettudományi tárgyakra vonatkozó felmérések tekintetében úgy vélekedett: az új mérés hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek tudását és képességeit ezen a területen is pontosan fel tudják mérni az iskolák, majd erre alapozva határozzák meg a tanulókra és osztályokra vonatkozó fejlesztési terveiket.
Kiemelt képünk forrása a Pixabay.
