Gyurcsány Ferenc, a szemlőhegyi villa hajléktalanja
Mindenki döntse el maga, hogy mennyire etikus arra biztatni a hajléktalanokat, hogy ne használják hajléktalanszállókat, vagy hogy mennyire tartja képmutatónak az efféle, utcán éjszakázós szolidaritási akciókat. Érdemes azonban egy pillanatra elidőzni azon, hogy hova is tér haza Gyurcsány Ferenc egy átfagyoskodott éjszaka után.
A Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa 1936-ban került Sebestyén Aladár és neje, Grünwald Róza tulajdonába. Sebestyén jól menő üzletember volt, néhány, az első világháborúban szerzett éremmel és kitüntetéssel. A kitüntetései 1944-ben viszont kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy kormányzói mentességet kaphasson, így villáját 1944 áprilisában, a német bevonulás után a faji törvények alapján nyilvántartásba vették.
Rákosi hatalomra kerülése után felesége unokatestvérének, Flank Józsefnek utalták ki az épületet. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mivel 1952-ben államosították a villát: kormány- és pártszabóság működött benne. Ezt követően került 1958-ben a villa első emelete kiutalásara Apró Antalnak, a minisztertanács elnökhelyettesének. A földszinten az 1956-os ítéleteiről elhíresült vérbíró, Jahner-Bakos Mihály és családja lakott. Kádár villájának hátsó telke egyébként a villa szomszédságában volt található.
Az ingatlan 1992-ben került a II. kerületi önkormányzathoz, majd pedig innen Dobrev Klára tulajdonába. Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” 23 évesen, egyedülállóként vásárolta meg kevesebb, mint 9 millió forintért. Ráadásul a teljes vételárat sem kellett kifizetnie készpénzben, mindössze annak 10 százalékát. A fennmaradó összegre 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott a vásárló, aki rögtön a birtokba vétel után eladta az ingatlan hasznosításai jogát a Gyurcsánnyal közös vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek.
Gyurcsány Ferenc 1996-ban költözött be a hányatott sorsú Szemlőhegy utcai villába, ahol azóta is éli mindennapjait.
