Személyes egyházat a fiataloknak!
Több, a közelmúltban elvégzett releváns szociológiai felmérés adatait felhasználva és összevetve a cikk szerzői arra a kérdésre keresték a választ, mit gondolnak a mai magyar fiatalok az egyházról. Az adatokból természetesen nem lehet abszolút igazságokat levezetni, de mindenképpen érdekes látni a kutatások nyomán kirajzolódó körvonalakat.
A négyévente elkészülő Magyar Ifjúság kutatássorozat 2016-os válaszai a korábbi adatokkal összevetve
az egyházba vetett bizalom általános emelkedését mutatják.
Az emelkedés mögött feltehetőleg a vallásosság változásától független tényezők a meghatározók, hiszen az egyéb társadalmi intézmények iránti bizalom is növekedést mutat.
A Magyar Katolikus Püspök Kar (MKPK) Ifjúsági Bizottsága koordinálásával a 2018 őszén megtartott római ifjúsági szinódus előkészítéseként három kutatás készült el. 15-29 éves fiatalok válaszait gyűjtötték egybe, elemezve a katolikus fiatalság különböző csoportjainak az egyházzal kapcsolatos nézeteit. A fiatalok egyes csoportjai között megkülönböztették a megkeresztelteket, illetve a gyakorló katolikusokat.
Az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó kérdésben a katolikus egyház élvezi a legmagasabb fokú bizalmat, a második helyen a tudományos kutatások, a harmadikon pedig az egyetemek, iskolák szerepelnek – derül ki a cikkből.
A Katolikus Ifjúságkutatásban megkérdezett fiatalok szerint a magyar katolikus egyház nem minden területen ad megfelelő választ a jelentkező kihívásokra. (Természetesen az egyház iránt elkötelezett fiatalok nagyobb arányban gondolják úgy, hogy az egyház megfelelő válaszokat ad az élet egyes területein.)
A válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy az egyház megfelelő válaszokkal szolgál a fiatalok életét érintő problémákra, ám 40 százalékuk ezzel ellentétes véleményen van. A modern világ kihívásaira adott egyházi válaszokat viszont még többen hiányolták a megkérdezettek közül.
Az egyház legfőbb kompetenciáját az egyén és a család előtt álló kihívásokra adott válaszokban látják a katolikus fiatalok.
A kutatás során a szexualitást érintő egyházi tanítással kapcsolatos kérdés markánsan megosztotta a fiatalokat. A megkérdezettek 34 százaléka úgy látja, hogy ezek a tanítások elavultak, ezzel szemben 32 százalék egyetért azokkal, és jelentős, 26 százalék a bizonytalankodók csoportja.
Válaszaikból egy, a mai világtól nem idegen, a fiatalok többségéhez közel álló, de a problémáikra mégsem reflektáló egyházkép áll össze.
A fiatalok hiányolják, hogy az egyház a mai kor nyelvén beszéljen az evangéliumról, így is közelebb kerülve a modern világhoz.
Azon állítás vonatkozásában, miszerint az egyház személyes kapcsolatokon keresztül válik megélt valósággá, a vallásukat gyakorlók és a csak megkereszteltek között jelentős különbség mutatkozott. 
A személyes kapcsolatok bizalmi kötődéseket is jelentenek. Az ifjúság megkülönböztetett két csoportja egyaránt szokott tanácsot kérni más személytől. A megkereszteltek nagyobb része ezt a tanácsadást egyházon kívüli személytől várja, a gyakorló katolikus fiatalok 85 százaléka azonban határozottan egyházi személytől. Ez arra is rámutat, hogy
az egyes papokkal, egyházi személyekkel szerzett személyes tapasztalatok általában nem negatívan befolyásolják az egyházzal való viszony kialakulását.
Gábor Miklós és Rosta Gergely a kutatások eredményeit összefoglalva tanulmánycikkük végén kijelentik: a fiatalok többsége számára az egyház egy távoli intézmény, amelyről kevés a személyes tapasztalatuk. Ugyanakkor, ha van személyes megtapasztalás, az általában pozitív élmény.
A távolságtartás oka tehát a hiányzó kapcsolatokban keresendő
– vélik a szerzők, hozzátéve: az egyházhoz szorosan kötődők számára is fontos a bizalmi, személyes kapcsolat.
A fiatalok jelentős része gondolja úgy, hogy az egyház nem foglalkozik megfelelően az őt érintő kérdésekkel (jövőkép, munkavállalás, családalapítás), nem ad rájuk adekvát választ a mai világ nyelvén – összegzik a cikk írói, akik szerint nagy kérdés, hogy
az elkötelezett katolikus fiatalok irányában létező személyes csatornákkal milyen módon képes élni az egyház.
Forrás: Vigília, 84. évfolyam, 4. szám, 2019. április
