A fiumei világítótorony a Petőfi híd lábánál
Az emlékművet 1937. október 10-én, kevéssel a híd megnyitását követően avatták fel ünnepélyes flottaparádé keretében budai parti pillérének északi oldalán. Az emlékmű az 1938-as Budapesti Nemzetközi Vásár szimbóluma volt. A hídpillérhez illesztett huszonkét méter magas vasbeton talapzat formája követte Horthy Miklós kormányzó Novara nevű cirkálójának habokat hasító orrát. A Miskolczy László építész tervezte hajóorr belsejében egy emlékszobát alakítottak ki, ahol a haditengerészet emlékkönyvét és ereklyegyűjteményét helyezték el. A múzeumszobát a hídról lehetett csak megközelíteni. Innen nyílt az a csigalépcső is, ahonnan fel lehetett menni a pillérre elhelyezett harminc méter magas vasból készített emlékműre, amely a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt. 
A Novara cirkáló vasbetonból elkészített hű másának az orrára helyezték el Szentgyörgyi István szobrászművész hét méter magas bronzból kiöntött kétalakos szoborcsoportját is, amely a hajókürtös ellenséget mutató támadás géniuszát ábrázolta. A szoborcsoport oldalán egy-egy domborművet is elhelyeztek, amelyek Horthy öt hadihajóból (Novara, Helgoland, Saida, Balaton, Csepel) álló flottája a tizenhét darabból álló brit – francia – olasz hajóhad feletti, Otranto melletti győzelmét ábrázolta. A híd 1945-ös felrobbantásakor az emlékmű szinte teljesen megsemmisült. A háború utáni új politikai helyzetben helyreállítása szóba sem jöhetett. Bronz töredékeit egy ideig tárolták, majd beolvasztották, a világítótorony talapzatát (posztamensét) pedig lebontották.
Az emlékművet maga a kormányzó avatta. Horthy Miklós személye és politikai tevékenysége máig nem tisztázott. Jómagam egy hazafit, I. világháborús hőst látok benne, aki talpra állította az országot a Trianoni tragédia után. Mindemellett a kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy zsidókat mentsenek (Csendőrpuccs). Az igazság megállapítását a történészekre hagyom, ugyanakkor megállapítható, hogy a magyar haditengerészet története elválaszthatatlan a kormányzó személyétől. Mivel az emlékművön Horthy Miklós hajójának orra, a Novara, fizikai formában is megjelenik, ezért az emlékművet és Horthy-t nem lehet elválasztani egymástól. 
A főváros rövidtávú terveiben szerepel a Petőfi híd felújítása, mivel a legrosszabb állapotú közúti átkelő a Lánchíd után. Véleményem szerint a híd szerves része az emlékmű, ezért a híd felújításának része kell, hogy legyen a „műemléki rekonstrukció” is. Példaként: a Szabadság híd előző felújításánál nem gondolkodtak azon, hogy a „Nagy-Magyarország” címereket és a turulmadarakat visszahelyezzék rá, egyértelmű volt. Leegyszerűsítve, a Petőfi híd az emlékmű nélkül olyan, mint a Lánchíd az oroszlánok nélkül vagy a Szabadság híd a címerek és a turulmadarak nélkül: elválaszthatatlanok. 
Tudatában vagyok annak, hogy egy Horthy-hoz köthető emlékmű újbóli felállítása milyen vitákat generálhat a közéletben (lásd a Szabadság téri Német Megszállás Áldozatainak emlékművét), ezért egy mindenki számára kedvező alternatívát javaslok a döntéshozók számára. A felállítandó emlékmű a Novara cirkáló hajóorra miatt támadható legfőképpen, mivel az fizikailag megjeleníti Horthy zászlóshajóját. A javaslatom az, hogy a szoborcsoport minden eleme épüljön vissza az eredeti formában, kivéve a hajóorr: ne a Novaráról, hanem a Szent István csatahajóról mintázzák az emlékművet. Ez a változás látszatra csekély (nem befolyásolja a szoborcsoport teljes egészét) viszont a közélet nyugalmának megőrzése szempontból döntő fontosságú lehet. A Szent István csatahajó a szobor más egységéhez, a fiumei világítótorony másolatához is kapcsolódik, hiszen a hajót Fiumében gyártották. További érv a változás mellett, hogy a szent királyunkra keresztelt hadihajón veszett oda legnagyobb számban magyar matróz az I. világháborúban, így méltóbban tudja a magyar áldozatokat szimbolizálni. 
A régi-új szoborcsoportnak idegenforgalmi és közszolgálati szerepet szánok. A fiumei világítótorony kicsinyített mása acélból készült, csigalépcsőn keresztül lehetett a nyitott, korláttal körbevett kilátóba felgyalogolni, ahol két szinten egyszerre maximálisan kb. 16-16 fő férhetett el. Azt javaslom, hogy hely függvényében kettős csigalépcsőt szükséges kialakítani a torony belsejében (pl. Erzsébet kilátó), hogy a folyamatos turistaforgalom biztosítva legyen. A világítótorony nappal és sötétben fényjeleket adott le. Javaslatom szerint egy kis meteorológiai állomás épülne a lámpakamrába és annak tetejére. Lehetőségként említem meg, hogy a világítótorony tényleges viharjelzést adna le, úgy, ahogy a Balatonon és a Velencei-tavon működő viharjelző rendszer. Növelné a torony népszerűségét, ha egy „speciális”, a világítótoronyhoz köthető hangjelzést is bele lehetne építeni, amely a delet/éjfélt közölné. A két világháború között a budai Toldi Ferenc Gimnázium ablakából, minden nap – pontosan déli 12 órakor – egy mozsárágyút sütöttek el, amely a város nagy részén (a visszhang miatt) hallható volt. A rendőrök, tűzoltók, közlekedési dolgozók az ágyú hangjához igazították az órájukat. Egy közmondásunk is erre a jelenségre utal: aki nem idevalósi (fővárosi) az megijed a hang hallatán, tehát „nem ismeri a dörgést”. Véleményem szerint a világítótorony talapzatának vasbeton szerkezetében – akár több szinten – kiállítótereket szükséges létesíteni.
A kis területen, de több szinten elhelyezkedő múzeum a magyar haditengerészet emlékeit mutatná be. Javaslom, hogy az eredetitől eltérően a múzeumnak külön bejárati és kijárati részt építsenek, amelyet a pénztárral és előcsarnokkal együtt a hídpillér belsejében kellene kialakítani. Így a turisták a múzeumot egy egyirányú útvonal mentén tekinthetnék („IKEA rendszer”) meg, amely lehetővé teszi a kis terület optimálisabb kihasználását. Az eredeti emlékművel ellentétben – szépészeti okokból – megszüntetném a híd északi járdája felé nyíló ablakokat és az ajtót (a múzeum régi bejáratát). 
Bízom benne, hogy a Petőfi híd egyre égetőbb felújítása alkalmat ad arra, hogy Budapest ezen elfeledett értéke újra láthatóvá váljon, mindannyiunk és a hazánkba látogató turisták nagy örömére.
Fecske Gábor
