Egy Elektra, ami nem kímél

Euripidész darabja a trójai mondakör része. Agamemnón tíz évnyi háború után hazatér Trójából; felesége, Klütaimnésztra és annak szeretője, Aigiszthosz meggyilkolják, majd fiát, Oresztészt elküldik Mükénéből. A darabban Oresztész hazatér, és megbosszulja apja halálát nővérével, Elektrával.

A nézőtér U alakban fogja közre a színpadot, melynek közepén egy medence terül el. A központban az ajtó áll, ami mögött zajlanak a véres események, onnan bukkannak elő a hallgatózó nők, és ott tűnnek el az ordítozó szereplők.

Egy rendezvényre érkeznek a nézők, ahol a király és királyné kedvesen köszöntik őket, bőkezűen osztják a nyugodt mosolyokat és a barátságos biccentéseket. Mikor már abbamaradt a zsongás, egy erőteljes jelenettel indul a darab: Elektra üvölteni kezd: „Hiénák!”. Majd teljes önkívületi állapotban felhúzza arca elé a ruháját – meztelen teste megfeszül a fájdalomtól. 

Elektra nagyon erős, határozott figuraként indul, de marad végig ilyen – csak időnként „tör elő” belőle az őrület határán mozgó oldala. A lány nem tudott túllépni apja, Agamemnón halálán és anyja árulásán, új házasságán. Nővére, a folyamatosan cigarettafüstbe burkolózó Khrüszothemisz sodródik Elektra szeszélyével, inkább külső szemlélőként van jelen.

Klütaimnésztra, az özvegy királynő egy kiszolgáltatott nő, aki érzelmileg odaláncolta magát fiatal szeretőjéhez, és tálcán kínálta fel neki a hatalmat és önmagát. Fia, Oresztész nemtörődöm fiatalként tér vissza szülővárosába, és a kilétét titokban tartja, Oresztész barátjának adja ki magát, aki elmondása szerint meghalt.

Az elénk táruló jelenetek megrázóak, erőteljes hatást váltanak ki, de nem mindig segítik a történet megértését. Amikor a műpénisszel készültek megerőszakolni az előbb még a nézőtéren ülő színészt, még nem lehetett sejteni, hogy ez lesz a legkevésbé felkavaró jelenet aznap este.

A darab végén Elektra és anyjának szeretője, Aigiszthosz kapcsolata kerül egészen új megvilágításba, egy be nem teljesült szerelmi történetként, ami most erőszak formájában tárul elénk. Nyersen. Ahogy a valóságban is megtörténne. Percekig csak ordítás, erőszak, elszabadul a pokol a színházban.

Az erőszakolásnak Oresztész vet véget, mikor megöli anyját és Aigiszthoszt is. Ebben a történetben, ezekkel a hangsúlyokkal nehezen érthető, hogyan vált ebből a nemtörődöm, kissé a levegőben lógó karakterből határozott védelmező – és gyilkos.

Az emberi kapcsolatok a nyers testi valóságban tárulnak a szemünk elé, nem kímélik a nézőt. A történet sokkolóan hat ránk. Az üvöltözés és hisztéria már a tűréshatáron mozog, gyakran át is lépi azt, fokozva a nézőben egyre csak növekvő feszültséget.

Klütaimnésztra szerepében Balsai Mónit, Aigiszthosz szerepében Brasch Bencét láthatjuk. Elektrát Ladányi Júlia, Krüszothemiszt Bohoczki Sára és Oresztészt Böröndi Bence játssza.