Gyurcsány Ferencné diktatúrával riogat
Érdekes Gyurcsány Ferencné kritikáját hallgatni a magyar demokrácia állapotáról, miközben akkor, amikor az ő férje volt kormányon, lovasrendőrökről, vízágyúkról és gumilövedékekről szóltak a sajtótudósítások. Ez volt az az időszaka a magyar demokráciának, amikor a rendőrattakok vezetőjét még cinikus módon ki is tüntették. 
A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal vezetői voltak azok, akik, miután mélyrepülésben volt a társadalmi támogatottságuk,
kordonokkal vették körbe a Kossuth teret. A tér hónapokon át műveleti területté volt nyilvánítva, és a magyar emberek nem ünnepelhették a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját.
Éppen azon a héten beszél a titkosszolgálatokról és a demokrácia állapotáról Dobrev Klára, amikor a Legfőbb Ügyészség az úgynevezett kémügyben megszünteti a nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és közzéteszi a vádirati tényállás kivonatát és a bírói döntés lényegét.
A vádirati tényállás úgy szól, hogy a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfos vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában.
A titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent – élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival.
Ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek a Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfos vizsgálatában vettek részt – írja az ügyészség.
Vagyis az iratokból kiderült, hogy
Szilvásy György volt titokminiszter, valamint Galambos Lajos és Laborcz Sándor elősegítették, hogy orosz hátterű titkos ügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világítsanak át.
Az ügyészség közleményében azt írta, az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így a Hivatal támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.
Jellemző az is, hogy éppen azok rettegnek folyamatosan az orosz befolyás növekedésétől, akik kormányzásuk idején kockára tették az ország biztonságát. Vadai Ágnes például, aki manapság hivatásos rettegőként éli mindennapjait, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként, majd honvédelmi államtitkárként egészen közelről figyelhette az eseményeket, mégsem emlékszünk arra, hogy megkísérelt volna közbeavatkozni. Mi ez, ha nem a Demokratikus Koalíciótól már jól ismert álszentség?
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt; Bruzák Noémi
