Megint elveszítünk egy órát – kezdődik a nyári időszámítás
A nyári időszámítás, illetve a vele párban álló téli időszámítás nem új keletű fogalmak. A nap járásán alapuló átállítások már az ókori római civilizációban is megjelentek: az akkor alkalmazott vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.
Az energiagazdálkodási célú nyári időszámítás ötletét például Benjamin Franklin is felvetette az 1700-as évek végén. A mesterséges világítás helyettesítésére először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta ez az időszámítást. A jelenleg érvényben lévő európai uniós szabályozásokat az EU 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.
A héten az Európai Parlament által megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Magyarország egyelőre úgy néz ki, a téli időszámítás mellett teszi le a voksát.
Mind a nyári, mind a téli időszámítás energiagazdálkodási módszeren alapul, amely szerint össze kell hangolni a lakosság ébrenléti idejét a természetes világosság időtartamával annak érdekében, hogy kevesebb mesterséges fény használatár legyen szükség. Korábban már boncolgattuk a témát, melynek kapcsán kiderült, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg.
Az átállításnak azonban árnyoldala is van: az időeltolás ugyanis az emberek bioritmusára, hangulatára is nagy hatással lehet; a biológiai óránk megzavarása negatívan hat életfolyamatainkra. Még októberben Pintér Ferenc meteogyógyász az M1 aktuális csatorna műsorában boncolgatta a témát. Elmondta, hogy
az óraátállítás után körülbelül két hétre van szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy a biológiai órája ismét harmonikusan működjön.
Az átállás ideje alatt értékelhetően megnövekszik a közúti balesetek, agyvérzések száma, valamint vérnyomás-ingadozási problémák is felléphetnek.
Egyelőre úgy tűnik, a negatív hatások igencsak túlsúlyban vannak a pozitívakkal szemben. A 2017-es évben Jeffrey C. Hall, Michael Rosbach és Michael W. Young megkapták az orvosi-élettani Nobel-díjat, ugyanis feltárták az élőlények „belső napi biológiai órájának” működéséért felelős molekuláris mechanizmus alapjait. Tanulmányuk egyértelműen az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítását támogatná egészségügyi szempontból.
Az Euronews a napokban megkereste a Miniszterelnökségi Sajtóirodát a EP határozatával kapcsolatban. A jelenlegi állás szerint
a kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.
Korábbi cikkünk itt olvasható.