Százezer lakosra Svédországban 88,2, Franciaországban 66, itthon 5,1 regisztrált nemi erőszak jutott – Máthé Zsuzsa a migráció szerepét is felvetette az isztambuli egyezmény vitájában (VIDEÓ)

Svédországban 88,2, Franciaországban 66, Magyarországon 5,1 rendőrség által nyilvántartásba vett nemi erőszak jutott százezer lakosra 2024-ben. Máthé Zsuzsa ezekre az Eurostat-adatokra hivatkozott a KDNP sajtótájékoztatóján, amikor az isztambuli egyezmény ratifikálása ellen érvelt. A képviselő a kiugró svéd és francia esetszámokat az illegális migrációval is összefüggésbe hozta. 

A kereszténydemokrata politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezményt ratifikáló Svédországban a magyarországi érték több mint tizenhétszerese, Franciaországban csaknem tizenháromszorosa volt a lakosságarányos esetszám. Máthé Zsuzsa szerint az illegális migráció növeli a nők kiszolgáltatottságát, ezért az egyezmény menekültügyi rendelkezéseit is kifogásolja.

Rámutatott, hogy a ratifikáció kérdése Varga Judit november 11-i parlamenti meghallgatása után került ismét napirendre. A volt igazságügyi miniszter a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság előtt egykori férjéről, Magyar Péterről is beszélt. A miniszterelnök visszautasította a személyére vonatkozó állításokat, majd másnap Dublinból jelentette be, hogy a kormány egy több intézkedésből álló csomag részeként kezdeményezi az isztambuli egyezmény ratifikálását. Máthé Zsuzsa a bejelentés időzítésére is felhívta a figyelmet.

Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, az Országgyűlés 2020-ban politikai nyilatkozatban utasította el a ratifikálását. Máthé Zsuzsa a menekültügyi szabályok mellett a társadalmi nem fogalmához kapcsolódó oktatási rendelkezéseket és a végrehajtást ellenőrző GREVIO szerepét is kifogásolta. A képviselő szerint a hazai jog már külön tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot, az áldozatoknak pedig krízisközpontok, titkos menedékházak és áldozatsegítő központok nyújtanak segítséget. Hangsúlyozta, hogy a KDNP támogatja az áldozatok védelmét erősítő hazai jogszabályi változtatásokat.

Juhász Hajnalka a KDNP sajtótájékoztatóján a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépés fontosságát hangsúlyozta. Felidézte, hogy az Orbán-kormány idején a kapcsolati erőszak önálló tényállásként került be a Büntető törvénykönyvbe, és áldozatsegítő központokat hoztak létre. Szerinte a hazai áldozatvédelmet tovább kell erősíteni.

A KDNP képviselője az isztambuli egyezmény menekültügyi és oktatási rendelkezéseit kifogásolta, a ratifikálás kezdeményezése kapcsán pedig hiányolta a társadalmi egyeztetést. Úgy vélte, Magyar Péter Varga Judit meghallgatása után a nők védelmére hivatkozva kezdeményezte a ratifikálást, és ezzel szerinte Brüsszel migrációs politikájának akar megfelelni.

Lapunk korábban arról írt, hogy a KDNP közleménye szerint az Isztambuli Egyezmény ratifikációja utat nyit a genderideológiának, miközben az egyezmény áldozatvédelemre előírt jogi garanciái már jelenleg is biztosítottak hazánkban, ezért álságos a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre hivatkozni. A kereszténydemokrata párt egy másik közleményben is reagált Magyar Péter bejelentésére az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáról, amely szerintük „hiteltelen, sőt felháborító”.

Az Axióma Központ is megszólalt az ügyben, közleményben ítélve el Magyar Péter isztambuli egyezmény ratifikációjáról szóló bejelentését. Mint írják, a lépés a genderideológia térnyeréséhez fog vezetni az iskolákban és más közintézményekben, ami ellentétes lehet az Alaptörvény rendelkezéseivel, Magyarország alkotmányos identitásával. Arra is felhívják a figyelmet: az egyezményben előírt jogi garanciák már jelenleg is biztosítottak a magyar jogrendben. Az Axióma petíciót is indított a ratifikáció ellen. Ma arról is beszámoltunk, hogy a református iskolák távol tartják a gyerekektől a keresztyén értékrenddel ellenkező tartalmakat. A református iskolák távol tartják a gyerekektől a keresztyén értékrenddel ellenkező tartalmakat. Az oktatásról, a házasságról, amely egy férfi és egy nő szövetsége, valamint a lelkigondozói titok sérthetetlenségéről is szóló hitvalló nyilatkozatot fogadott el a Magyarországi Református Egyház Zsinata szerdán, a hatéves zsinati ciklusát lezáró ülésén. Mint fogalmaztak:

„Oktatási intézményeink keresztyén értékalapúak és nem értéksemlegesek, ezért a református egyházi intézményeinkben tanuló gyermekeinket eszerint neveljük, és az ezzel ellenkező tartalmaktól távol tartjuk őket”

'Fel a tetejéhez' gomb