Hárommillió új francia állampolgár 2000 óta: közel kétharmaduk Afrikából érkezett

Több mint hárommillióan szerezték meg a francia állampolgárságot 2000 óta – derül ki a Fondapol (Fondation pour l’innovation politique) és az OID (Observatoire de l’immigration et de la démographie) közös kutatásából, amely az INSEE, a francia Belügyminisztérium és az Eurostat adatain alapul. Ez közel kétszerese az 1975 és 1999 közötti időszak számainak, amikor kevesebb mint 1,7 millióan kaptak francia útlevelet – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A hárommillió érintett túlnyomórészt három csatornán keresztül jutott állampolgársághoz. A legtöbben –1,6 millióan – honosítási eljáráson keresztül kapták meg az állampolgárságot. További 770 ezren Franciaországban születtek és nőttek fel, és nagykorúvá válásukkor automatikusan váltak franciákká. 560 ezren pedig francia állampolgárral kötött házasság nyomán szereztek állampolgárságot.

A 2004 és 2023 közötti esetek 36 százalékát a Magreb-térségből származók adják. Ebben az időszakban 404 286 marokkói, 323 151 algériai és 146 043 tunéziai lett francia. Őket követik a törökök (135 346 fő), a portugálok (74 567 fő) és az elefántcsontpartiak (51 850 fő).

Az új állampolgárok közel kétharmada – 61,5 százaléka – jött Afrikából. Ez háromszorosa az európai származásúak arányának, ami 20 százalékot tesz ki. A húsz legnagyobb kibocsátó ország közül csak négy található Európában (Portugália, Szerbia, Románia, Egyesült Királyság), míg tizenkettő Afrikában.

Az állampolgárság tömeges megszerzése nem járt együtt a külföldiek teljes népességen belüli arányának csökkenésével. Éppen ellenkezőleg: 1999-ben ez az arány 5,5 százalék volt, 2025-re viszont 9,1 százalékra emelkedett – ami történelmi csúcsot jelent Franciaországban, messze meghaladva az 1920-as évek végén és a második világháború utáni gazdasági fellendülés idején regisztrált csúcsokat is.

A jelenség hátterében a növekvő bevándorlási arányok állnak: a Franciaországban élő, külföldön születettek száma 1999 és 2025 között 82 százalékkal emelkedett – ami szinte pontosan megegyezik az állampolgárság-szerzések 81 százalékos növekedésével.

A francia állampolgárság tömeges megszerzése a belpolitika egyik legérzékenyebb témája, amely közvetlenül összefonódik a választói bázis átalakulásával, a pártok közötti versengéssel és a francia identitásról szóló vitákkal – különösen a 2027-es elnökválasztás előtt. A tanulmány szerint azok a választók, akiknek mindkét szülője Európán kívüli, négyszer nagyobb valószínűséggel szavaznának a radikális baloldali La France Insoumise (LFI) jelöltjére, mint azok, akiknek mindkét szülője francia származású. Az IFOP 2025-ös adatai szerint Jean-Luc Mélenchon a francia szülőkkel rendelkező választók körében csupán 8 százalékos támogatottsággal bírt, míg a nem európai szülőkkel rendelkezők körében az arány 37 százalék volt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a francia jobboldali sajtó szerint az LFI bevándorlást megkönnyítő programjának valódi célja a további szavazatszerzés.

A Fondapol és az OID kutatói a bevándorláspolitika szigorítását szorgalmazzák. Egységesítenék a honosítási eljárást, az ehhez szükséges minimális tartózkodási időt tíz évre emelnék, valamint szűkítenék a kivételek körét és a születési hely szerinti állampolgárság automatikus megszerzésének lehetőségét.

Vezetőkép: A megélhetési gondok miatt tüntettek Párizsban 2026. november 7-én, amikor az egymást követõ negyedik hétvégén tartottak tiltakozóakciót a francia fővárosban. Fotó: MTI/EPA/Firas Abdullah

'Fel a tetejéhez' gomb