Migrációkutató Intézet: A bevándorlás önmagában nem jelent megoldást a munkaerőhiányra

A spanyol munkaerőpiac ellentmondásai.

A munkaképes korú külföldiek közel fele nem szerepelt a spanyol foglalkoztatotti nyilvántartásban. Az Európai Unión kívüli állampolgárok körében ez az arány az 50 százalékot is meghaladta. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a bevándorlás önmagában nem jelent megoldást a munkaerőhiányra – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Mint írták, a spanyol társadalombiztosítási rendszer 2024. decemberi és a spanyol statisztikai hivatal (INE) 2025. január 1-jei adatainak összevetése alapján a 20–64 éves külföldi állampolgárok 44 százaléka nem szerepelt a foglalkoztatotti nyilvántartásban. Ez 1,7-szerese a spanyol állampolgároknál mért 25,6 százalékos aránynak. A különbség elsősorban az EU-n kívülről érkezőknél mutatkozott meg: míg a más uniós tagállamok állampolgárainak mindössze 24 százaléka hiányzott a nyilvántartásból, addig az EU-n kívüliek körében ez az arány meghaladta az 50 százalékot. Utóbbi csoportban a mintegy 3,9 millió munkaképes korú személyből több mint 1,9 millió nem rendelkezett regisztrált foglalkoztatotti jogviszonnyal.

Az adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a nyilvántartásból hiányzó külföldiek mindannyian munkanélküliek lennének. A statisztika nem különíti el a munkát keresőket, a tanulókat, a gazdaságilag inaktív személyeket és a bejelentés nélkül dolgozókat. Az eredmények ezért elsősorban a hivatalos foglalkoztatásban való részvételről adnak képet, nem pedig a tényleges munkanélküliségről.

Az állampolgárság szerinti bontás árnyaltabb képet mutat. Különösen magas volt a nyilvántartásban nem szereplő algériai állampolgároknak az aránya: 66 százalékuk nem rendelkezett regisztrált foglalkoztatotti jogviszonnyal – a kolumbiaiaknál ez az arány 52,7 százalék, míg a románoknál mindössze 24,7% volt. Ugyanakkor a ghánai és szenegáli állampolgárok körében csupán 30 százalék körül alakult ez az arány.

Az EU-n kívüli állampolgárságú nők jóval kisebb arányban kapcsolódnak be a hivatalos foglalkoztatásba, mint a férfiak. Utóbbiak 41 százaléka nem szerepelt a foglalkoztatotti nyilvántartásban, a nőknél ez az arány elérte az 58 százalékot. Különösen kirívók a marokkóiak adatai: esetükben a nők 69 százaléka hiányzott a nyilvántartásból, szemben a férfiak 41 százalékával – ismertették az elemzésben.

A tartózkodási jogállás rendezése és a legális munkavállalás lehetővé tétele a spanyol kormány 2026-ban elindított tömeges legalizációs programjának is fontos célja. Az április 16. és június 30. között zajló eljárásban közel 1,18 millió kérelmet nyújtottak be, október végén pedig már 490 586, a programhoz kapcsolódó külföldi szerepelt a társadalombiztosítás foglalkoztatotti nyilvántartásában. A 2024 végi adatok azonban még nem tükrözik a program hatásait, így azokból nem állapítható meg, hogy a korábban nyilvántartásból hiányzók közül hányan helyezkedtek el azóta.

A bevándorlók foglalkoztatásának kérdése különösen fontos Spanyolországban, ahol a vállalatok 43,1 százalékának tevékenységét nehezítette a munkaerőhiány 2026 harmadik negyedévében. Az építőiparban ez az arány megközelítette a 60 százalékot

– írták.

Mindeközben az Eurostat adatai szerint a betöltetlen álláshelyek aránya a második negyedévben mindössze 0,9 százalék volt, szemben a 2 százalékos uniós átlaggal. A két eltérő mutató arra utal, hogy a munkaerőhiány elsősorban bizonyos ágazatokban és munkakörökben jelentkezik.

Vezetőkép: Illegális bevándorlók rendkívüli tartózkodási és munkavállalási engedély igényléséhez állnak sorban egy közigazgatási iroda előtt, a Barcelona közelében fekvő L’Hospitalet de Llobregatban 2026. április 21-én. A spanyol kormány egy héttel korábban fogadta el az országban törvényes státusz nélkül élő mintegy félmillió migráns helyzetének rendkívüli rendezéséről szóló rendeletet. Fotó: MTI/EPA/EFE/Quique García

'Fel a tetejéhez' gomb