Kaszab Zoltán: Nem ússzuk meg Ukrajna támogatását

A német kancellár dobta a követ az állóvízbe az Uniós költségvetés következő tárgyalási fordulója előtt.

Egyre szorosabb a Brüsszel által a tagállamok felé megfogalmazott határidő a 2028 és 2034 közötti Uniós költségvetés elfogadását illetően. A Tanács elnöke, António Costa szeretné, ha ez már a decemberi Uniós csúcson megtörténne. A brüsszeli elit ugyanis fél. Fél a nép hangjától, amely a jövő évi francia és lengyel választásokban testesül meg. Lényegében tehát az Uniós bürokraták azt szeretnék, ha még a mostani összetétel fogadhatná el azt a csomagot, amely a következő 8 évünkre hatással lesz.

Hogy ez teljesen antidemokratikus? Brüsszelben ez már a kutyát sem érdekli.

Az időkényszer, ami a tagállamokon van, ugyanakkor jó alapot ad azoknak is, akik szeretnének valamit mindenképpen elérni a tárgyalóasztalnál. Közéjük tartozik az otthon épp a bukás szélén álló, történelmi népszerűtlenségével küzdő Friedrich Merz német kancellár is, aki Ukrajna támogatását nyomná le a tagállamok torkán. Merz kiterítette a lapjait és gyakorlatilag megzsarolta állam- és kormányfő társait: ha nem dolgoznak ki egy javaslatot Ukrajna hosszú távú, közös, 27 ország általi finanszírozására, akkor vétózni fog. Persze ez szíve joga, megtette ezt Orbán Viktor is számtalan alkalommal.

A kérdés már csak az, hogy kinek az érdekében vétóz egy miniszterelnök? A saját hazájáért, vagy valaki másnak a boldogulásáért teszi?

Orbán Viktor ezt mindig Magyarország érdekeit szem előtt tartva tette, Merz ugyanakkor elárulva a németeket és teljes Európát, egy külső ország, Ukrajna érdekeiért lengette be a vétót. Ritkán látni ennél nagyobb, nyílt hazaárulást.

Merthogy arra a pénzre, amit az EU Ukrajnának adna, egyre nagyobb szükség lenne a kontinensen belül is. Bajban a vállalkozások, a nagy cégek az innováció hiányával és versenyképtelenséggel küzdenek, a családok pedig a magas energia- és üzemanyagárak miatt tömegesen sodródnak a tönk szélére. A mostani tél végére rekordmagasra szökhet az energetikai szegénységgel küzdő háztartások száma, vagyis soha nem okozott még gondot annyi embernek, hogy időben befizesse a rezsiszámláit, mint most. És ebben a helyzetben Merznek mi a legfontosabb? Ukrajna. Nem kell csodálkoznia, ha az AfD már majdnem 10 százalékponttal előzi a pártját a közvélemény-kutatásokban. És

az európai elitnek sem kell csodálkoznia, ha egyre több országra terjednek át a diáktüntetések, hiszen a politika nem a problémáik megoldásával, hanem egy Unión kívüli ország támogatásának a megszervezésével van elfoglalva.

És mi történik mindeközben itthon? Magyar Péter szépen belesimul az éppen most megbukó európai mainstreambe. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a magyar miniszterelnök és pártja beállt a sorba. Míg korábban minden Uniós csúcs Orbán Viktortól volt hangos, mindenki őt akarta meggyőzni, az ő véleményére volt kíváncsi, Magyar Péter azt teszi, amit Brüsszelből elvárnak tőle. Pedig az Ukrajnának szánt pénzre itthon is szükség lenne. Egyre magasabb a munkanélküliség, egyre több ágazat kerül bajba és már az infláció is lassú növekedésnek indult. Kormányzati segítség és beavatkozás híján pedig ezek a folyamatok könnyen egy egymást erősítő negatív spirállá állhatnak össze.

Magyarországnak ugyanakkor már nincs szava és súlya a tárgyalóasztalnál. Mióta hazánk is beállt a sorba, ugyanolyan hűbérbirtokként tekintenek rá, mint 2010 előtt.

Majd ők megmondják, hogy mi legyen, a kormány pedig – ha szeretné az Uniós pénzeket – teljesíti, amit kérnek. A forgatókönyv ismert és Orbán Viktor is végigjátszotta. Az előző miniszterelnök 9 évig próbált lavírozni, de végül a magyar érdekek melletti kiállás a Néppárttal való szakítást, a nekünk járó források befagyasztását és a folyamatos leckéztetést hozta magával. Magyar Péterre ugyanez az út várna, csakhogy úgy tűnik, ő már az elején eldöntötte, hogy a magyar érdekek helyett a Brüsszellel való jó viszonyt választja – mindannyiunk kárára.

Vezetőkép: Magyar Péter miniszterelnök (b) és Friedrich Merz német kancellár közös sajtótájékoztatója a berlini kancellári hivatalban 2026. november 10-én. Kép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt