Vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP tiszás ügynökbotrány ügyében (VIDEÓ)

A Tisza képviselőinek távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfő reggeli rendkívüli ülése. Az ülés lezárása után Apáti István, a bizottság mi hazánkos elnöke sajtónyilvános, informális egyeztetést kezdeményezett az állambiztonsági levéltár vezetőivel, majd sajtótájékoztatót tartott. 

A november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetőit. Apáti István a parlamenti sajtótájékoztatóján elsősorban Magyar Péter kormányfőt tette felelőssé a kormánypárti képviselők távolmaradásáért. Mint mondta, a miniszterelnök Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy a Tisza nem biztosítja az ülés határozatképességét.

 

„A határozatképtelenség megállapítása után bezártam a Nemzetbiztonsági Bizottság mai rendkívüli nyílt ülését” – mondta Apáti. Az ezt követő informális egyeztetésen a sajtó képviselői is kérdezhették a levéltár főigazgatóját és munkatársait.

Az adatállomány eredetét is vizsgálná Apáti István

A bizottsági elnök beszámolója szerint az egyeztetésen elhangzott, hogy a levéltár „hozott anyagból dolgozott”. Apáti ezért azt is tisztázná, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kizárólag a nála lévő régi adatállományt használta-e, vagy más szolgálatoktól, illetve szervektől is kapott adatokat. Apáti szerint a levéltár főigazgatója arra számít, hogy az érintettek száma 164-nél megáll. A képviselő attól tart, hogy ennél jóval többen lehetnek, akár ezres vagy több tízezres nagyságrendben. Úgy vélte, a bocsánatkérés önmagában kevés. „Az állam helytállási kötelezettsége megkerülhetetlen” – fogalmazott. A Mi Hazánk képviselője azt is mondta, személyes meggyőződése, hogy politikai nyomásgyakorlás történt. Apáti közölte, hogy a bizottság még ezen a héten zárt ülést tart. A levéltár 2025-ös tevékenységéről szóló beszámolót várhatóan november vége felé, nyilvános ülésen tárgyalják.

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP, hogy feltárják, kit terhel politikai felelősség az ügynökakták nyilvánosságra hozataláért – jelentette be Hegedűs Barbara fideszes országgyűlési képviselő hétfő reggel a Parlamentben az informális beszélgetést követő sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint a közzététel időpontjáról és határidejéről politikai döntés született. Úgy fogalmazott, hogy „hatalmas felelőtlenség volt, előkészítés nélkül, értelmezés, magyarázat nélkül nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat”. A képviselő rámutatott, hogy a közzététel során „összemosták az áldozatokat az elkövetőkkel”. Úgy vélte, a több mint 160 érintettnek tisztességes eljárásban kell választ kapnia arra, hogyan történhetett ez meg.

A fideszes politikus bírálta a Tisza országgyűlési képviselőit, amiért távol maradtak a Nemzetbiztonsági Bizottság üléséről. Mint fogalmazott: „Az, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági ülésről távol maradtak a kormánypárti képviselők, az egy gyáva lépés volt a részükről, és nem vállalják a felelősséget, és valójában akadályozni akarták a Bizottságnak a munkáját ezzel a lépéssel.”

Hegedűs Barbara visszautalt arra, hogy noha a levéltár főigazgatója válaszolt a kérdések egy részére, úgy véli a kormányzati kapcsolattartás és az esetleges politikai nyomásgyakorlás kérdése nyitva maradt.

„Többször is megkérdeztük azt, hogy milyen politikai nyomásgyakorlás történt feléjük, illetve kivel tartották a kormányzat részéről a kapcsolatot, ezekre nem kaptunk választ” – mondta.

Hegedűs Barbara a sajtótájékoztatón emlékeztetve az informális beszélgetesen elhangzottakra közölte, hogy a főigazgató elmondta, hogy a levéltár október 5-én kapta meg az adatokat, és igyekezett tartani a november 4-i közzétételi határidőt. A rendelkezésre álló idő alatt azonban nem tudták elvégezni az ellenőrzéseket.  Hegedűs reményét fejezte ki, hogy a kormánypárti képviselők részt vesznek majd a kezdeményezett vizsgálóbizottság munkájában.

Péterfalvi Attila az informális beszélgetés keretében bejelentette, hogy a NAIH) eljárást indít az ügynökakták közzététele miatt

A sajtótájékoztatót megelőzően zajlott hétfő reggel negyed kilenctől, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánaknyílt ülése, mely a Tisza országgyűlési képviselőinek távolmaradását követően informális beszélgetésként folytatódott. Ezen kérdéseket tettek a megjelenteken kívül a sajtó képviselői is.

Cseh Gergő Bendegúz az ÁBTL főigazgatója elmondta, hogy a november 4-i határidő a mágnesszalagok adatainak feldolgozásánál okozta a legnagyobb nehézséget. Ezeket október 5-én kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, amely az adatok felülvizsgálatát koordinálta. A levéltár rendezett adatállományra számított, az adatok azonban ömlesztve érkeztek.

Horváth László és Hegedűs Barbara fideszes képviselők arról kérdezték a főigazgatót, jelezte-e a levéltár, hogy szűk a határidő, illetve érte-e őket politikai nyomás. Cseh a határidőre vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy „nem jeleztük, hanem dolgoztunk”. Elmondása szerint úgy vélték, a rendelkezésükre álló informatikai rendszerekkel elvégezhető a feladat. Ha előre tudják, hogy hibás adatok is nyilvánosságra kerülhetnek, segítséget és haladékot kértek volna.

A főigazgató Lezsák Sándor esetével szemléltette a hibát. A levéltár adatai szerint Lezsákot megfigyelték, a státuszát jelölő kód viszont rossz helyre került. Cseh ismét elnézést kért, és közölte, hogy a mintegy 60 ezer nevet tartalmazó állományban 163 ilyen hibát javítottak ki. Hozzátette, hogy azóta nincs tudomásuk újabb hasonló esetről. Apáti István azonban arra hívta fel a figyelmet a beszélgetést követő sajtótájékoztatón, hogy nem biztos, hogy ez a szám megáll 163-nál, több ezres hibát vetített előre.

Arra a sajtókérdésre, hogy Magyar Péter vagy más kormányzati szereplő gyakorolt-e nyomást a levéltárra, Cseh azt mondta, hogy a miniszterelnökkel kétszer találkozott, és a levéltár a törvényben előírt határidőt igyekezett betartani. Felajánlott lemondásáról úgy nyilatkozott, hogy ha elfogadják, reméli, munkatársait nem vonják felelősségre a történtek miatt.

A teljes adatkezelési folyamatot vizsgálja a NAIH

Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke közölte, hogy beadvány is érkezett a hatósághoz, de az ügy súlya miatt hivatalból is indokoltnak tartja az eljárást. A NAIH az uniós adatvédelmi rendelet alapján több adatkezelőt is megkeres. A vizsgálat a közzététel mellett az adatok átadására és a közzétételt előíró szabályokra is kiterjed. „Tehát nyilván nekünk ezt az egész folyamatot értékelnünk kell” – mondta a hatóság elnöke.