Gyermekvédelem, keresztény értékek és átláthatóbb médiadöntések – Boór-Gőblyös István ismertette terveit (VIDEÓ)

A Médiatanács KDNP által jelölt új tagja, Boór-Gőblyös István az átláthatóbb döntéshozatalt, a pártatlan jogalkalmazást és a médiába vetett bizalom helyreállítását tartja kiemelten fontosnak. A Vasárnap.hu-nak adott interjúban a gyermekvédelemről, a közösségi média hatásairól, valamint a médiatámogatásokról is beszélt.

Az Országgyűlés október 19-én 182 igen szavazattal, egyhangúlag választotta meg Boór-Gőblyös Istvánt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagjává. Jelölését a parlament művelődési bizottsága is egyhangúlag, 11 szavazattal támogatta. Boór-Gőblyös István műszaki, közgazdasági és agrárvégzettséggel rendelkezik. 1996 és 2006 között vezető beosztásokban dolgozott a Magyar Rádiónál, részt vett az intézmény részvénytársasággá alakításában és digitális átállásában, később pedig a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének tagja volt.

A bizottsági meghallgatásán a médiadöntések átláthatóságának növelését, az arányos és pártatlan szankcionálást, valamint a közszolgálati média tekintélyének erősítését jelölte meg céljai között. Fontosnak tartja a mesterséges intelligencia jelentette kihívások vizsgálatát és a műsorok ellenőrzésére szolgáló új mérőeszköz kialakítását is. Meglátása szerint a médiának szabadnak, sokszínűnek és önállónak kell lennie, hogy segítse az állampolgárok hiteles tájékozódását és önálló véleményalkotását, miközben a jogszabályok betartásának ellenőrzése is elengedhetetlen.

A Vasárnap.hu-nak adott interjúban a kinevezését követő terveiről, a keresztény értékek képviseletéről, a gyermekek médiatartalmakkal szembeni védelméről, valamint a magyar médiapiac előtt álló kihívásokról beszélt. Arra is kitért, milyen intézkedésekkel járulna hozzá a médiába vetett társadalmi bizalom erősítéséhez.

Boór-Gőblyös István a KDNP pályázatára azért jelentkezett, mert úgy érezte, a jelenlegi médiakörnyezetben szükség van a keresztény értékek képviseletére. Mint fogalmazott, olyan időszakot élünk, amikor az embernek ki kell állnia a közösségét meghatározó értékek mellett.

„A keresztény értékek képviselete számomra nyilvánvaló. Ebbe a kultúrkörbe érkeztem, itt vagyok itthon” – mondta, hozzátéve, hogy meggyőződése szerint különösen fontos, hogy az ember hittel, reménnyel és szeretettel képviselje az általa fontosnak tartott értékeket.

Bizottsági meghallgatásán is hangsúlyozta a döntéshozatal átláthatóságának fontosságát. Ennek érdekében azt tartaná kívánatosnak, ha a testület ülései és döntései mellett azok indoklása is nyilvánosságot kapna. Álláspontja szerint a nyilvánosság nemcsak az ellenőrizhetőséget szolgálná, hanem azt is lehetővé tenné, hogy az egymáshoz hasonló ügyekben született határozatok összehasonlíthatók legyenek. Így követhetővé válhatna, hogy a Médiatanács az azonos kategóriába tartozó eseteket milyen szempontok szerint ítéli meg.

A kinevezése kapcsán felmerült az is, hogy az Országgyűlésben elhangzott eskü záróformuláját, az „Isten engem úgy segéljen” fordulatot nem mondta ki. Boór-Gőblyös István ezt azzal magyarázta, hogy a parlamenti eljárás rendkívül gyorsan zajlott, az eskü szövegét pedig bonyolultnak találta. Elmondása szerint az egész délutánt a szöveg gyakorlásával töltötte, mégis összekeveredett a procedúra során, ezért maradt el a formula. Hangsúlyozta, hogy ennek nem volt különösebb jelentősége.

A Magyar Rádiónál szerzett tapasztalataira építene

Boór-Gőblyös István korábban a Magyar Rádió ügyvezetőjeként dolgozott. Úgy látja, az ott szerzett tapasztalatok a Médiatanács munkájában is hasznosíthatók. Felidézte, hogy hivatali időszakában a Magyar Rádió az ország legnagyobb tartalomszolgáltatója volt. Megítélése szerint az intézmény kiegyensúlyozottan működött, és ezt a működési kultúrát szeretné a testület munkájában is érvényesíteni. A médiaszabályozás jövőjével kapcsolatban első lépésként az elmúlt időszak döntéseinek áttekintését tartja szükségesnek. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy a korábbi határozatok a megújított törvényi környezetben változatlanul fenntarthatók-e, vagy szükség van az eddigi irányelvek módosítására. Emellett felülvizsgálná a tartalomelemzés gyakorlatát is, különös tekintettel arra, hogy milyen elvek alapján és mely médiaszolgáltatókra terjed ki a vizsgálat.

Kutatásokkal vizsgálná a közösségi média hatását

A Médiatanács új tagja szerint a médiapiac egyik legnagyobb kihívása a tartalomfogyasztási szokások átalakulása. Különösen a fiatal generáció körében erősödött meg az igény szerinti tartalomfogyasztás, amelyre a közösségi felületek is jelentős hatást gyakorolnak. Boór-Gőblyös István elismerte, hogy ezen a területen a Médiatanács befolyása korlátozott, ennek ellenére kutatásokat kezdeményezne annak feltárására, hogyan lehet a társadalom különböző csoportjai számára biztosítani a szükséges információkhoz való hozzáférést. Fontosnak nevezte, hogy a folyamatos információáradatban az állampolgárok olyan felületeket is találjanak, amelyeken megbízható tájékoztatáshoz juthatnak. Megfogalmazása szerint olyan környezetre van szükség, amelyben az emberek nem csupán propagandával vagy reklámokkal találkoznak, hanem tényeken alapuló információkat is elérhetnek.

A gyermekek védelmét is fontosnak tartja

Az interjúban szóba került a gyermekvédelmi szabályozás módosítása, valamint az, hogy a jogszabályi változások miként érinthetik a médiában megjelenő, a homoszexualitással vagy a nemváltással kapcsolatos tartalmakat. Boór-Gőblyös István saját szülői tapasztalatait is megemlítette, és azt mondta, hogy a gyermekek védelmét, valamint a kulturális értékek megőrzését fontos szempontnak tekinti. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Médiatanács valamennyi tagjának a hatályos jogszabályok keretei között kell eljárnia.

A médiába vetett bizalom helyreállítását tekinti fő céljának

Arra a kérdésre, hogy mely eredményeket tartaná a legfontosabbnak a megbízatása végén, Boór-Gőblyös István egyetlen átfogó célt emelt ki: a médiában dolgozó szakemberek társadalmi tekintélyének és a tájékoztatásba vetett bizalomnak a helyreállítását. Szerinte el kell érni, hogy a társadalom megbecsüléssel és bizalommal forduljon az újságírók és a tartalomgyártásban dolgozó szakemberek felé. A gyakorlati munkát már a megválasztását követő napon megkezdte: elmondása szerint kedden már a munkahelyén volt, és megkezdte az egyeztetéseket a Médiatanács tagjaival a következő ülés előkészítéséről.

Hatszázmillió forintnyi pályázati forrásról is dönthetnek

A következő időszak feladatai között a pályázatok áttekintését is megemlítette. Tájékoztatása szerint még az idén 600 millió forintnyi pályázati támogatást osztanak szét, elsősorban kisebb médiaszolgáltatók között. A támogatások céljaként a médiapiaci sokszínűség fenntartását és erősítését nevezte meg.