Vigyük Szűz Mária elé örömeinket és nehézségeinket is – búcsú Mátraverebély-Szentkúton

Ünnepi programokkal vár csütörtökön és az október 10-11-i hétvégén is minden látogatót nemzeti kegyhelyünk, Mátraverebély-Szentkút. A közös imádságban helye van örömünknek és nehézségeinknek is – a szervezők mindenkit arra hívnak, vigyük ezeket Szűz Mária elé.

Október 8-án, valamint 10–11-én tartják a Magyarok Nagyasszonya és Rózsafüzér Királynője búcsút Mátraverebély-Szentkúton.

A szervezők arra hívnak minden oda látogatót, hozzák magunkkal hálájukat, kéréseiket és mindazokat, akikért imádkozni szeretnének!

A közös imádságban helye van örömünknek és nehézségeinknek is

– fogalmaznak a találkozóra való felhívásban.

A Magyarok Nagyasszonya és Rózsafüzér Királynője búcsú 2026-os programja a következő:

Csütörtök (október 8.)

08.30 Búcsúsok fogadása, gyóntatás
10.15 Énekes Mária-köszöntő
11.00 Ünnepi szentmise és körmenet – (P. Kárpáti Kázmér OFM)
14.00 Litánia, zarándokok és kegytárgyaik megáldása
18.30 Vesperás

Szombat (október 10.)

08.30 Búcsúsok fogadása, gyóntatás
10.15 Énekes Mária-köszöntő
11.00 Ünnepi szentmise és körmenet – (P. Bezzegh Kelemen OFM)
14.00 Litánia, zarándokok és kegytárgyaik megáldása
19.30 Vesperás
20.00 Kiáltás – imádság nemzetünkért

Vasárnap (október 11.)

08.00 Búcsúsok fogadása, gyóntatás
09.00 Szentmise (P. Szász Zsombor OFM)
10.00 Rózsafüzér
11.00 Ünnepi szentmise és körmenet (Palánki Ferenc püspök atya)
14.00 Litánia, zarándokok és kegytárgyaik megáldása
18.30 Vesperás

A hagyomány szerint 1091-ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás. Ekkor lovával átugratta a szakadékot, és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. Az első, írásban is rögzített gyógyulás a környékbeli török hódítás zavaros időszakát követően a XVII. században történt, amikor egy néma pásztorfiú egy patkónyomból vizet ivott a falu fölötti hegyen, és visszakapta beszélőképességét. A hagyomány szerint Szűz Mária jelent meg egy tölgyfa koronájában a fiúnak, és az ő utasítására ivott a fa gyökerei között talált vízből. Miután a gyógyulások száma nőtt, néhány esetet megvizsgálva 1700-ban XI. Kelemen pápa is búcsúengedélyt adott a zarándokhelynek. Az 1710-es években épült fel Szentkúton az első kőkápolna, Almásy János földesúr pedig Balogh Antal szentkúti remetepap segítségével felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

A kegyhelyet a XVIII. század közepén ciszterci szerzetesek látták el, de a török idők óta a ferencesek is részt vettek a búcsúsok lelkipásztori szolgálatában. 1772-től már ők laktak a szentkúti kolostorban. A kegyhely fejlődését a kommunizmus megakadályozta, a szerzetesek a rendszerváltással térhettek vissza a zarándokhelyre. A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.

2006-ban a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros Szentkutat mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Napjainkban évente körülbelül 200 000 zarándok látogatja a szentélyt. A természet szépsége, az Irgalmas Atyával való találkozás a szentmisében, gyóntatásban és a prédikációkban, az imameghallgatásokban pedig Szűz Mária anyai szeretetének megtapasztalása teszi évszázadok óta különlegessé a kegyhelyet.

Vezetőkép: A közös imádságban helye van örömünknek és nehézségeinknek is.. Kép forrása: Facebook/Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye