Magyar Péter ígéretekkel érkezett, kemény válaszokat kapott a parlamentben

Éles politikai vita bontakozott ki az Országgyűlés őszi ülésszakának napirend előtti felszólalásai során. Magyar Péter miniszterelnök közel háromnegyed órás beszédében az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseit és az őszre tervezett lépéseket ismertette. A kormányfő a IV. Béla királyhoz kapcsolódó „kővár” hasonlatára építve arról beszélt, hogy szerinte az ország újjáépítésére, az állami működés helyreállítására és új intézményi alapok megteremtésére van szükség.

Magyar Péter felsorolásában többek között az uniós források felhasználását, a közvagyon visszaszerzését, az egészségügy és a gyermekvédelem átalakítását, a rendvédelmi dolgozók helyzetének rendezését, a lakhatási programokat, az oktatás és a kutatás átalakítását, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztését emelte ki. Beszélt a vagyonadó bevezetéséről, az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentéséről, a KATA újraszabályozásáról, a koncessziók felülvizsgálatáról és egy új alkotmány kidolgozásáról is.

A felszólalásban így lényegében ismét azok a vállalások és célkitűzések jelentek meg, amelyekre a kormányfő politikai programját építi: az állam működésének átalakítása, a közvagyon visszaszerzése, a közszolgáltatások fejlesztése, valamint a társadalmi és gazdasági rendszer átrendezése. Magyar Péter mindezt az előző kormányzás éles bírálatával állította szembe, és többször hangsúlyozta: szerinte az új kormány feladata egy „működő”, erősebb és biztonságosabb Magyarország felépítése.

Toroczkai: elmaradtak a várt intézkedések

A kormányfő beszédére elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagált. A politikus szerint Magyar Péter több fontos kérdésről nem beszélt, miközben szerinte a kormányfő nemzetpolitikája és európai politikája élesen eltér attól, amit korábban képviselt.

Toroczkai mindenekelőtt a rendvédelmi dolgozók helyzetét kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy az egyenruhások számára nem pusztán elismerő szavakra, hanem konkrét intézkedésekre van szükség. Szerinte a rendőrök béremelést várnak, és a Mi Hazánk 50 százalékos emelést javasolt. A frakcióvezető a közbiztonság helyzetének romlására és a rendőri pálya elhagyására is hivatkozott.

Toroczkai a gazdasági helyzetet is bírálta. Azt állította, hogy a választások után óránként több mint egymilliárd forinttal nőtt az államadósság, és számon kérte a kormányfőn, hogy erről miért nem beszélt felszólalásában.

A Mi Hazánk frakcióvezetője a kormány európai politikáját is támadta. Azt állította, hogy Magyar Péter és kormánya az Európai Unió által meghatározott irányt követi, és kifogásolta a Manfred Weberrel folytatott együttműködést, illetve az Európai Néppárthoz való közeledést. Toroczkai szerint mindez ellentétes azzal a politikával, amelyet Magyar Péter korábban képviselt.

A felszólalás egyik hangsúlyos része a nemzetpolitika volt. Toroczkai a kárpátaljai magyarok helyzetét kérte számon a miniszterelnökön, és azt kifogásolta, hogy szerinte az ukrán féllel folytatott tárgyalásokon nem került elő kellő súllyal az autonómia kérdése. Konkrét választ kért arra is, hogy Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője továbbra is menekültként tartózkodik-e Budapesten. A politikus a nagyváradi magyar közösség ügyeit is szóba hozta, és azt mondta: a Tisza nemzetpolitikáját nem látja kellően határozottnak.

Rétvári Bence: kevés újdonságot mondott Magyar Péter

Rétvári Bence szerint Magyar Péter felszólalásában kevés újdonság hangzott el, a miniszterelnök lényegében korábban már ismertetett programját ismételte meg. Ironikusan reagált arra a kijelentésére is, miszerint „puszta kezével” tartja egyben az országot.

A KDNP-s politikus ezt követően az elmúlt 16 év kormányzati eredményeit sorolta, egyebek mellett a bérek és a minimálbér emelkedését, a családtámogatásokat, a 13. és 14. havi nyugdíjat, az infrastruktúra fejlesztését, valamint az egészségügyben és az oktatásban elért eredményeket. Szerinte Magyar Péter ezeket „tatárjárásnak” nevezve a magyar emberek teljesítményét becsüli le.

Rétvári Bence bírálta a Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetőjének, Unger Annának a kiválasztását is, és felhozta Hadházy Ákos Magyar Péterrel szembeni kritikáját. Végül Baka András köztársaságielnök-jelölését említette, azt kifogásolva, hogy Magyar Péter korábban a Fidesz és az MSZP támogatását is az alkalmasság egyik jeleként hozta fel. A felszólalásban Hadházy Ákos is szóba került. Rétvári szerint a független képviselő azért kapott Magyar Pétertől bírálatot, mert kritizálta az új hivatal vezetőjét. A kormánypárti politikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy Magyar Péter a vele szemben kritikát megfogalmazó politikusokkal ugyanúgy jár el, függetlenül attól, hogy korábban támogatták-e.

Rétvári végül Baka András köztársasági elnöki jelölését is szóba hozta. Felidézte, hogy Magyar Péter egy korábbi válaszában arra hivatkozott: Baka András azért lehet alkalmas az államfői posztra, mert korábban a Fidesz és az MSZP is támogatta a megválasztását. Rétvári ezt a rendszerváltásra és politikai megújulásra vonatkozó kormányfői ígéretekkel állította szembe, és a felszólalása végén azt kérdezte: „most akkor kinek nem mond igazat”.

Bóka: a kormányzást tettek, nem beszédek alapján kell megítélni

A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János más irányból támadta Magyar Péter felszólalását. Szerinte a kormányfő beszéde hosszú volt, ugyanakkor érdemi újdonságot kevéssé tartalmazott. Bóka szerint Magyar Péter korábbi beszédeinek elemeit ismételte, miközben a kormányzati eredmények helyett továbbra is az előző kormányt támadta.

A fideszes politikus élesen vitatta azt a képet is, amelyet Magyar Péter az elmúlt 16 évről festett. Saját felsorolásában az elmúlt időszak eredményei között említette a foglalkoztatás bővülését, a bérek emelkedését, a családtámogatásokat, a CSOK-ot, a Babavárót, az utak és hidak építését, a 13. és 14. havi nyugdíjat, a Nők 40 programot, valamint az egészségügyi és oktatási fejlesztéseket. Bóka szerint ezek a magyar emberek teljesítményét jelentik, ezért vitatta Magyar Péter „tatárjárásról” szóló értékelését.

Bóka János különösen élesen bírálta a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetését is. Azt állította, hogy az intézmény élére olyan személy került, akit korábbi politikai kötődései miatt alkalmatlannak tart, és kifogásolta azt is, hogy Magyar Péter szerinte a saját támogatói egy részének véleményével szemben hozott döntést a kinevezésről.

A Fidesz frakcióvezetője a kormányzati működés konkrétumait is számon kérte. Szerinte a parlament előtt ezen a héten olyan kérdések szerepelnek, amelyek nem igazolják azt a nagyszabású kormányzati munkát, amelyről Magyar Péter beszélt. Bóka János végül Klebelsberg Kunó példáját idézve azt hangsúlyozta: egy ország jövőjét nem pusztán törvényekkel és beszédekkel, hanem konkrét építkezéssel lehet megalapozni.