Német határellenőrzés: újabb próbatétel előtt a schengeni rendszer
Vélhetően újabb próbatétel elé állítja a schengeni rendszert Németország azon döntése, hogy 2027 márciusáig meghosszabbítaná belső határainak ellenőrzését – írja a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzésében. Berlin kérése ugyanis éles vitát szült Brüsszellel, amely szerint a migrációs nyomás nem indokolja a teljes határszakaszon bevezetett, egységes szigorúságú ellenőrzéseket.
Habár a harminc évvel ezelőtt aláírt schengeni megállapodás megszűnteti az uniós belső határokon az ellenőrzést, az Európai Unió tagállamai kivételes helyzetre hivatkozva ideiglenesen újra bevezethetik a belső határellenőrzéseket – emlékeztet a Migrációkutató Intézet elemzésében. Minrt írják, így történt ez 2020-ban a Covid-19 járvány idején is, amikor a tagállamok a határok lezárásával próbálták megállítani a fertőzés terjedését.
Napjainkban kilenc uniós ország – Spanyolország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Franciaország és Németország – vezette vissza az ideiglenes határellenőrzést a belső határokon, főként a migrációs nyomásra, a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a feszült nemzetközi helyzetre (orosz-ukrán háború, közel-keleti válság) hivatkozva.
Amint arra a Migrációkutató Intézet rámutat, a német kormány nemrég hivatalosan is kérelmezte az Európai Bizottságtól a belső határellenőrzések újabb, hat hónapos meghosszabbítását, ami jóváhagyás esetén 2027 március közepéig tenné lehetővé a kontrol fenntartását. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Bild napilapnak nyilatkozva azzal indokolta a lépést, hogy
„az európai külső határokon történt események rámutatnak: az irreguláris migráció elleni küzdelem továbbra is szükségessé teszi a határellenőrzéseket”.
A miniszter kifejezetten utalt a július végén a spanyol ceuta-i enklávéba érkező mintegy 80 ezer irreguláris migráns hirtelen megjelenésére, ami szerinte megkérdőjelezi a schengeni rendszer jelenlegi formájának hatékonyságát.
Németország kilenc másik schengeni országgal – Dániával, Lengyelországgal, Csehországgal, Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal, Luxemburggal, Belgiummal és Hollandiával – közös határszakasszal rendelkezik, és a 2024 szeptembere óta fennálló, minden belépési ponton érvényes kontrol eddig már háromszor került meghosszabbításra – sorolja a Migrációkutató Intézet elemzésében. Mint írják, Dobrindt korábban hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések elsődleges célja nem csupán a migráció szabályozása, hanem a német migrációs politika átalakulásának jelzése, valamint az EU-n belül működő embercsempész hálózatok megbénítása.
Az Európai Bizottság azonban ismételt fenntartásainak adott hangot a kérelemmel kapcsolatban. Már júniusban kiadott állásfoglalásukban rámutattak: a német hatóságok nem szolgáltattak elegendő érvet annak alátámasztására, hogy valamennyi határszakaszon ugyanolyan szigorú ellenőrzések szükségesek, figyelembe véve, hogy a fenyegetettségi szintek eltérőek lehetnek. Brüsszel elismerte ugyan a migrációs helyzetből fakadó nyomást, de hangsúlyozta, hogy számos panasz érkezett határmenti polgároktól és vállalkozásoktól a napi szintű fennakadások miatt.
A Bizottság álláspontja szerint Németországnak alternatív megoldásokat kellene keresnie, és a schengeni övezeten belül „a belső határellenőrzések fokozatos kivezetésére és megszüntetésére” kellene törekednie. A kérelem sorsa így továbbra is bizonytalan, hiszen Brüsszel csak szigorú indoklás és arányossági vizsgálat mellett hajlandó újabb kivételt tenni a schengeni szabályok alól – összegzi a Migrációkutató Intézet elemzése a helyzetet.
Vezetőkép: Alexander Dobrindt német belügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselõinek 2026. július 26-án, miután az elõzõ éjjel egy férfi egy fehér kisbusszal hajtott a tömegbe a berlini Pride felvonuláson. A támadó a jármûvel többeket elgázolt, egy nõ a helyszínen életét vesztette. Kép forrása: MTI
