Kaszab Zoltán: Polgár Judit ennél többet érdemelne

Nem tudom, Magyar Péter megbánta-e már, hogy beleállt az államfő körüli vitába, de egyre mélyebbre ássa magát benne.

Sokan azt gondolták, hogy annál, amilyen önkényuralmi, a demokrácia látszatára sem adó módon távolítják el Sulyok Tamást a hivatalából, már nem lehet lejjebb. Hiába dolgoztak – ha egyáltalán dolgoztak – a Tisza jogászai heteket azon, hogy találjanak egy normális megoldást a köztársasági elnök elmozdítására, a vége az lett, hogy egy egyetlen mondatos, diktatúrákat idéző alkotmánymódosítással lépték ezt meg, amelynek értelmében a változás jogerőre emelkedésének másnapján az államfő megbízatása megszűnik. Bár Sulyok Tamásnak alkotmányjogászok szerint lettek volna eszközei arra, hogy hivatalban maradjon, úgy látszik, belefáradt ebbe a hercehurcába és inkább bedobta a törölközőt.

Ezek után a közvélemény abban bízhatott, hogy csillapodnak a kedélyek és – ahogyan Magyar Péter ígérte – egy társadalmi egyeztetés végén választja meg a Parlament az új köztársasági elnököt. Nem így lett.

Kevesen gondolták, hogy lehet mélyebbre süllyednie a Tiszának és a kormányfőnek ebben az ügyben, de sikerült. Elsősorban azokat sajnálom most, akik komolyan vették Magyar Péter kérését és elkezdtek megalapozott javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogy ki lehetne a következő államfő. Őket ugyanis nagyon átverte most a miniszterelnök, aki a társadalmi egyeztetés meghirdetése utáni napon bejelentette, hogy Polgár Judit sakknagymestert látná szívesen a poszton.

Magyar Péter ennél egyértelműbben nem is üzenhette volna meg a társadalom őt komolyan vevő részének, hogy egyáltalán nem érdekli őt a véleményük.

Ha ez a széleskörű társadalmi egyeztetés tiszás módja, akkor ehhez képest az általuk oly sokat bírált nemzeti konzultációk népünnepélynek kellett volna, hogy számítsanak. Persze ezen csak azok lepődhetnek meg, akik elhitték neki, amit mond. Magyar Péter elejtett mondataiból és személyiségéből ugyanis már régóta látszott, hogy minden kérdésben csak az általa kijelölt út lehet az üdvözítő, az pedig, hogy a többség ezzel egyetért-e vagy sem, már nem érdekli.

Az egész történetben a Magyar péteri ígéreteket komolyan vevők mellett Polgár Juditot sajnálom a legjobban. A nemzetközi tekintélyű sakknagymester ugyanis megkérdőjelezhetetlenül Magyarország egyik legnagyobb és legelismertebb tehetsége, akinek a tudását és eredményeit a világ minden pontján megsüvegelik. A miniszterelnök most mégis belerángatja a magyar belpolitika mocsarába. Ez már most jól látszik, amikor a tiszások is elégedetlenek a kiválasztás módjával és azzal is, hogy miért éppen Polgár Juditra esett a választás.

Pedig véleményem szerint Polgár Judit jó köztársasági elnök is lehetne. Csak nem most. Nem ilyen körülmények között. És nem ideiglenesen.

Nem is értem, hogy egy ekkora tekintélyt hogyan kérhet meg arra a Parlament ablakában feltett lábbal iszogató Magyar Péter, hogy ideiglenesen legyen államfő? Ez már eleve egy degradált jelző és egy olyan szituáció, aminél Polgár Judit többet érdemelne. Az előd eltávolításának mikéntje, az ügy körül kialakult polémia és az ígért társadalmi egyeztetés hiánya pedig olyan nulladik pillanatos alkotmányos és bizalmi válságot idéz elő, amilyen körülmények között Polgár Juditnak nem szabad elvállalnia a neki felajánlott pozíciót.

Az egész ügy pedig jól mutatja, amit már eddig is láttunk: Magyar Péter senkit nem tisztel. Számára mindenki csak egy epizódszereplő abban a filmszínházban, amelyben elképzelhetetlen, hogy más legyen a főhős, mint ő.

Vezetőkép: Polgár Judit nemzetközi sakknagymester sakkozik a Világsakkfesztivál sajtótájékoztatóján a budapesti Four Seasons Hotelben 2025. szeptember 16-án. Kép forrása: MTI/Bodnár Boglárka