Migrációkutató Intézet: Szélsőségesség, kémkedés és dezinformáció Németországban

Németország biztonsági környezetének romlására hívja fel a figyelmet a Szövetségi Belügyminisztérium 2025-ös alkotmányvédelmi jelentése. A dokumentum kiemeli a kémkedést, a szabotázst, a dezinformációt és a kibertámadásokat, továbbá a külföldi államok illegitim befolyásszerzési kísérleteit, a diaszpórák és külföldi ellenzékiek megfigyelését – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, 2025-ben emelkedett a Németországban elkövetett politikailag motivált bűncselekmények száma: míg 2024-ben 84 172 ilyen esetet regisztráltak, egy évvel később már 85 837-et – derült ki a Szövetségi Belügyminisztérium 2025-ös alkotmányvédelmi jelentéséből. 58 851 bűncselekményt szélsőséges hátterűnek minősítettek, amelyek közül 36 951-et jobboldali, 8 133-at baloldali, 1 823-at vallási-ideológiai, 4 482-t pedig külföldi ideológiai motivációjú kategóriába soroltak.
A dokumentum szerint továbbra is a jobboldali szélsőségesség jelenti a legnagyobb fenyegetést. Felhívja a figyelmet a bűncselekményeket elkövetők egyre fiatalabb életkorára és a hálózatosodásra. A szélsőjobboldali Brenton Fanclub Telegram-csoporthoz kapcsolódó egyik ügyben például egy 15 éves bremerhaveni fiúnál tartottak házkutatást; a jelentés szerint iskolája és két mecset elleni támadási tervek is felmerültek. Egy 19 éves, a közösséghez csatlakozott német férfinál pedig a svájci Baselben foglaltak le működőképes lőfegyvert. A hatóságok szerint a kelet-németországi hallei zsinagóga ellen tervezett támadást végrehajtani. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a csoportok fiatalabb tagjainak sokszor még nincs kiforrott szélsőjobboldali világképük, azonban erős az erőszakaffinitásuk – írták.
Szintén súlyos fenyegetésként tartják számon a hatóságok az iszlamizmust: a jelentés 2025-ben 28 645 főre becsülte a radikálisok számát, ebből 9 110 főt erőszakra hajlamosnak minősítettek. Ide sorolják a szalafita közösséget, valamint többek közt a Hamászhoz, a Hezbollahoz, a Hizb ut-Tahrirhoz kötődő szervezeteket. Növekvő fenyegetést jelent az online radikalizáció és a magányos elkövetés is. A dokumentum több 2025-ös merényletet is felsorol, köztük a müncheni gázolásos támadást, a berlini Holokauszt-emlékműnél történt késelést és a bielefeldi késes támadást, amelyeket a hatóságok iszlamista motivációval hoztak összefüggésbe.
Afgán migráns hajtott Münchenben az emberek közé, a 25 sérült közt gyermekek is vannak
A jelentés azt is vizsgálta, hogy a közel-keleti események hogyan hatottak a német belbiztonságra. A Hamász 2023. október 7-i izraeli támadását követően 2025-ben is erős maradt a palesztinpárti tiltakozáshullám, amely során számos antiszemita incidenst is regisztráltak. A jelentés nem állítja, hogy ezek a megmozdulások antiszemiták lennének, de azt igen, hogy ezek kapcsán rendszeresen megjelent antiszemita vagy Izrael létjogosultságát tagadó retorika – fogalmaztak.
Az orosz–ukrán háború szintén átalakította Németország biztonsági helyzetét – ennek kapcsán a dokumentum külön foglalkozik a kiber- és információs térrel. Felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz kibertámadások célja lehet információszerzés, szabotázs, befolyásolás, propaganda vagy dezinformáció.
A jelentés szerint jelentős külföldi hírszerzési tevékenység is zajlik, hiszen Németország gazdasági súlya, EU- és NATO-szerepe, technológiai és tudományos kapacitásai miatt kiemelt célponttá vált. Oroszország, Kína és Irán mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg Törökország, Pakisztán és India tevékenysége. Ők jellemzően a diaszpórákban élő ellenzéki aktivistákat figyelik meg – írták az elemzésben.
Vezetőkép: a nyugat-németországi Bielefeldben 2025 tavaszán történt késelés támadás. Forrás: Youtube/Focus online





