Rétvári Bence: Tízmilliárdokba kerülhetett a Tisza-kormány késlekedése Pakson (VIDEÓ)

Hetekkel korábban meg lehetett volna előzni a bajt

Miközben Magyar Péter a parlamentben az ellenzéket hibáztatta, Rétvári Bence szerint éppen a kormány mulasztásaira kellene választ adni. A KDNP frakcióvezetője úgy látja: a paksi energiaválság nem egyik napról a másikra alakult ki, a veszélyre már korábban figyelmeztettek, a szükséges intézkedések pedig hetekkel korábban megszülethettek volna. Szerinte a késlekedés tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozott Magyarországnak.

Rétvári: előbb kellett volna cselekedni

A parlament legutóbbi rendkívüli ülésén Rétvári Bence mindenekelőtt azoknak mondott köszönetet, akik a paksi helyzet megoldásán dolgoztak. A KDNP frakcióvezetője külön kiemelte a paksi atomerőmű munkatársait, a katasztrófavédőket, a vízügyi szakembereket, a katonákat és mindazokat, akik a kritikus időszakban a védekezésben részt vettek. Mint mondta, az ő munkájuknak is köszönhető, hogy nem kellett leállítani a teljes paksi atomerőművet. Rétvári szerint azonban miközben a szakemberek a veszélyhelyzet elhárításán dolgoztak, a politikai kommunikáció ismét háttérbe szorította a valódi kérdéseket. A KDNP frakcióvezetője úgy látja, Magyar Péter felszólalásában ismét több szó esett az ellenzéki politikusokról, mint a Pakson dolgozó mérnökökről, energetikai szakemberekről vagy vízügyi munkatársakról. Pedig szerinte éppen az lenne a feladat, hogy egy ilyen helyzetben ne politikai látványosság, hanem szakmai együttműködés és nemzeti összefogás legyen a középpontban.

A parlamenti jegyzőkönyv nem felejt

Rétvári Bence felszólalásának egyik legerősebb része az volt, amikor a Tisza Párt parlamenti képviselőihez fordult. A politikus arra emlékeztette őket, hogy míg a közösségi médiában egy korábbi álláspont könnyen átírható egy újabb bejegyzéssel, a parlamenti jegyzőkönyv megőrzi, ki mit mondott néhány héttel korábban. A KDNP frakcióvezetője szerint a Tisza 140 képviselője akkor is ott ült az Országgyűlésben, amikor az ellenzék olyan javaslatokat tett, amelyek a paksi helyzet kezelését szolgálhatták volna. Rétvári állítása szerint ezeket a javaslatokat akkor a kormányoldal élesen támadta. Magyar Péter pedig – a politikus felidézése szerint – azzal érvelt, hogy az ellenzéki elképzelések veszélyeztethetik Paks működési engedélyét, illetve a dunai hajózást. Majd néhány nappal később a kormány mégis olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek lényegében ezekhez a korábbi javaslatokhoz álltak közel. Rétvári szerint ez a legfontosabb bizonyíték arra, hogy lett volna lehetőség korábban is cselekedni.

„Ha hetekkel korábban megvalósulnak, sokkal kisebb lett volna a gond”

A KDNP frakcióvezetője szerint a mostani helyzet nem volt teljesen előre jelezhetetlen. Már az első hőkupola után feladatot kapott a kormányzat arra, hogy készüljön fel egy újabb, hasonlóan szélsőséges energetikai helyzetre. Rétvári szerint a zöld- és a gazdasági tárca is megkapta a szükséges feladatokat. Éppen ezért szerinte nem lehet egyszerűen az időjárásra hivatkozni. A hőség, a Duna alacsony vízállása és az atomerőmű működésének nehézségei valóban rendkívüli helyzetet teremtettek, de Rétvári szerint az igazi kérdés az, hogy a kormány mikor kapta meg az első figyelmeztetéseket, és mikor kezdett érdemben intézkedni. A politikus arra is kitért, hogy a Népszava a gazdasági tárcától azt kérdezte, mikor érkezett az első jelzés a kialakuló helyzetről, ám az adatot nem adták ki. Rétvári szerint ha az első figyelmeztetések után azonnal megkezdődött volna a felkészülés, heteket, akár egy hónapot is lehetett volna nyerni. Ez pedig egy ilyen kritikus energetikai helyzetben nem kevés.

Tízmilliárdos számla a késlekedés után?

Rétvári Bence szerint a késlekedésnek nem pusztán politikai, hanem súlyos gazdasági következményei is vannak.

„Itt tízmilliárdokról beszélünk” – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője, aki szerint ekkora nagyságrendű kárt okozhatott az országnak, hogy a szükséges lépések nem történtek meg időben.

A politikus szerint ezért nem lehet a felelősséget egyszerűen a rendkívüli időjárásra, a Duna vízállására vagy a lakosság energiafogyasztására áthárítani. A kérdés az, hogy miért nem használták fel időben azokat az információkat, amelyek már rendelkezésre álltak. Rétvári szerint a kormányzatnak arra kellene választ adnia, hogy megérkeztek-e a megfelelő jelzések a minisztériumokhoz, ki és mikor olvasta el ezeket, illetve miért nem születtek meg hamarabb a szükséges intézkedések.

Rétvári Bence: Magyar Péter maga riogatta az embereket

A KDNP politikusa Magyar Péternek a „riogatásra” vonatkozó vádját is élesen visszautasította. Szerinte éppen a Tisza Párt vezetője volt az, aki a kritikus időszakban olyan kijelentéseket tett, amelyek pánikot kelthettek. Rétvári felidézte: Magyar Péter konkrét napokat is megnevezett, amikor szerinte leállhat a teljes paksi atomerőmű. A politikus szerint ennek nagyon is valós társadalmi következményei voltak. Az emberek elkezdtek készülni arra, hogy jelentős energiakorlátozások jöhetnek, a vállalkozások és az üzletek pedig szintén vészforgatókönyvekkel számoltak. Rétvári szerint ezért különösen visszás, amikor a Tisza most az ellenzéket vádolja riogatással.

„A legnagyobb riogató ön volt” – mondta Magyar Péternek.

A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis soha nem állt le az összes paksi reaktor és turbina, mégis ilyen állítások jelentek meg a közéleti kommunikációban. Rétvári szerint a kialakult helyzetben különösen fontos, hogy ne a magyar családokra hárítsák a felelősséget. A politikus azt kifogásolta, hogy a kormányzati kommunikációban felmerült: az embereknek energiafogyasztásuk visszafogásával kellene hozzájárulniuk a helyzet kezeléséhez. Rétvári szerint azonban nem azokkal van a probléma, akik egy kritikus helyzetben megpróbálják csökkenteni a fogyasztásukat.

„Ne hamis bűntudatot keltsen az emberekben” – kérte Magyar Pétertől.

A KDNP frakcióvezetője szerint nem azt kell számon kérni a magyar embereken, hogy délután mikor vasalnak vagy mosnak, hanem azt kell megvizsgálni, hogy a kormány időben megtette-e mindazt, amit a rendelkezésére álló információk alapján meg kellett volna tennie.

Nemzeti összefogás kellene, nem egymás hibáztatása

A KDNP frakcióvezetője felszólalása végén visszatért ahhoz, amivel beszédét kezdte: a köszönethez. Megköszönte a paksi dolgozók, a vízügyi szakemberek, a katasztrófavédelem, a katonák és a magyar emberek munkáját. Szerinte Magyarország történelme során számtalanszor bizonyította, hogy amikor valódi baj van, az emberek képesek összefogni. Így történt a koronavírus-járvány, az árvizek és a vörösiszap-katasztrófa idején is. A politikai vita azonban nem kerülhető meg: ha valóban tízmilliárdos nagyságrendű kár keletkezett a késlekedés miatt, akkor annak felelőseit is meg kell nevezni. A KDNP frakcióvezetőjének parlamenti felszólalása alapján pedig szerinte a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki tudja hangosabban a másikra hárítani a felelősséget, hanem az: miért nem cselekedett a kormány hetekkel korábban, amikor már rendelkezésre álltak a szükséges figyelmeztetések és javaslatok. Rétvári Bence állítása szerint ugyanis a mostani paksi válság egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a késlekedésnek ára van – és ez az ár tízmilliárdokban mérhető.

'Fel a tetejéhez' gomb