Több mint harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás mértéke hazánkban
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
A 2025 év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több, mint 400 fogyasztó élelmiszerpazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás okát.
A kutatás az európai uniós módszertannak megfelelően szilárd és folyékony élelmiszerhulladékokra egyaránt kiterjedt. Az eredmények alapján egy magyar ember otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ami országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Ennek több mint fele, 56,5 százalék (34,3 kg/fő/év) nem elkerülhető hulladék, például: csontok, tojáshéj vagy kávézacc.
Az összes élelmiszerhulladék 34,3 százaléka (20,8 kg/fő/év) azonban elkerülhető lenne, vagyis tényleges pazarlásnak tekinthető. Országos szinten a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna elkerülhető élelmiszerhulladékot termelnek. Bár ez jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépést jelent: az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8 százalékkal, az élelmiszerpazarlás pedig több mint egyharmadával mérséklődött.
A legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét adja. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal alacsonyabb a 2024-es értékhez képest.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert megfeledkezünk róluk, túl sokat vásárlunk, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítünk el.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál, (legfrissebb adat 2023: 69 kg/fő/év), ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Különösen, ha meg akarunk felelni az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét legalább 30 százalékkal kell mérsékelni a 2021-2023-as időszak átlagához képest.
A Nébih 10 éves Maradék nélkül programja 2026-ban is számos szemléletformáló aktivitással, oktatási anyaggal és gyakorlati tanáccsal segíti a lakosságot abban, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.
Vezetőkép: Egy magyar ember otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. Kép forrása: Magnific.com
