Kaszab Zoltán: Nem mindegy, milyen áron hozná haza a Tisza az uniós pénzeket
Von der Leyen és Magyar Péter megállapodása körül rengeteg a kérdőjel és a tisztázatlan kérdés.
Még az elmúlt hetekben és hónapokban józanságukról megismert baloldali és liberális megmondóemberek is ámulatba estek a múlt héten Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök sajtótájékoztatója után, és mindenféle kérdőjel nélkül sikerként írták le, hogy a Tisza-kormány végre hazahozza az uniós pénzeket.
Ez nagyon jól hangzik, és azt is el kell ismerni, hogy a szóban forgó több, mint 16 milliárd euró az elmúlt években nagyon is hiányzott a magyar gazdaságból, és ez a Fidesz vereségéhez is hozzájárulhatott.
Csakhogy ez a pénz egyelőre a Tisza számára sem áll rendelkezésre.
És hiába mondja a kormányfő, hogy ezt csak az ellenzéki propagandasajtó írja. Az állítás akkor lenne igaz, ha a Politico is a Fidesz szekerét tolná, hiszen a brüsszeli lapnak nyilatkozták azt uniós tisztviselők, hogy a múlt pénteken született megállapodás korántsem azt jelenti, hogy az új kormány haza is hozta ezt az összeget. Hogy miért? Azért, mert Magyar Péter egyelőre csak vállalta, hogy teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, és ha ez megtörtént, akkor Brüsszel elkezdni folyósítani a forrásokat.
Ne értsen félre senki! Magyarországnak érdeke, hogy ezek a pénzek megérkezzenek, már csak azért is, mert ez az összeg jár nekünk. Nem a kormánynak, nem az országot épp vezető hatalmi elitnek, hanem nekünk, magyar embereknek, hogy a mi gyarapodásunkra, jólétünkre és jól-létünkre lehessen költeni.
Egyelőre ugyanakkor csak annyi történt, hogy Magyar Péter belement abba, amibe egyszer már Orbán Viktor is.
Korábban ugyanis a Fidesz–KDNP kormány is elkezdte teljesíteni a források lehívásához szükséges feltételeket, csak a folyamatosan változó uniós álláspont, a tárgyalások útvesztői és az egyre vállalhatatlanabb bizottsági követelések miatt a megbeszélések zsákutcába futottak. Kérdés, hogy most az új magyar kormány vagy a brüsszeli testület engedékenyebb lesz-e.
Ez ugyanakkor csak a történet egyik fele. Hiszen megtévesztő az a megfogalmazás is, hogy mindenki „uniós forrásokról” beszél. A 16 milliárd euró ugyanis három részre oszlik. A több, mint 10 milliárd eurónyi, vissza nem térítendő támogatásból és hitelből álló helyreállítási alap forrásainak lehívásához ugyanis a sokat emlegetett 27 szupermérföldkövet kell teljesíteni. Ebben vannak az igazságügyhöz és a korrupcióhoz tartozó uniós feltételek, vagy épp a modellváltó egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével kapcsolatos kitétel.
A többi pénzt, a két másik jogcímen nekünk járó, fennmaradó 6 milliárd eurót ugyanakkor más okok miatt zárolta Brüsszel. És itt már előkerülhet a gender, a migráció vagy épp Ukrajna uniós csatlakozása is.
Azt ugyanis egyelőre nem látjuk tisztán, hogy ezekért a forrásokért cserébe mit vállalt a Tisza-kormány. Kell-e költségvetési kiigazítást végrehajtani, vagy épp meg kell-e nyirbálni bizonyos támogatásokat, mint a rezsicsökkentés, vagy a családi adókedvezmény, vagy az anyák szja-mentessége? Mi lesz a migrációs paktummal vagy a gyermekvédelmi törvénnyel? És mennyivel kell engedékenyebbnek lenni Ukrajna ügyében? Azért is lenne jó tisztán látni ezekben az ügyekben, mert ugyan az uniós pénzekre óriási szüksége van a magyar gazdaságnak, nagyon nem mindegy, hogy milyen áron, milyen feltételekkel jutunk hozzá. Nehogy később érjen minket csalódás azzal kapcsolatban, hogy ugyan a források megérkeztek, de háromszoros árat fizetünk a rezsiért és migránstáborok vannak országszerte. Abban is biztosak lehetünk, hogy ha Brüsszelen múlik, a valódi feltételeket sohasem ismerjük meg, és az emberek számára káros intézkedések meghozatalakor csak gyanakodhatunk, hogy azok is a megállapodás részei voltak. Éppen ezért lenne fontos, hogy ha a Tisza valóban hisz az átláthatóságban, hozza nyilvánosságra, hogy mit vállalt a forrásokért cserébe!
Vezetőkép: Magyar Péter miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten a bizottság brüsszeli székházában 2026. május 29-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
