200 éve született Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház első örökös tagja
Prielle Kornélia a magyar színjátszás történetének első olyan művésze lett, aki elnyerte a Nemzeti Színház örökös tagja címet, miközben élete olyan fordulatokat tartogatott, amelyeket még a legmerészebb drámaírók is megirigyeltek volna.
A francia apától és erdélyi anyától 1826. június 1-jén született Prielle Antóniára, akit az ország később Kornéliaként ismert meg, már gyermekkorában nagy hatással bír Déryné Széppataki Róza színésznő. Kornélia mindössze tizenöt éves korában, 1841-ben lépett először színpadra Szatmáron, és a tehetsége olyan elementáris erővel tört utat magának, hogy néhány év vidéki vándorszínészet – játszott Kolozsvárott, Aradon, később alföldi városokban – után már a pesti Nemzeti Színház ünnepelt művésze lett, 1861-ben véglegesen odaszerződött.
A francia és az újabb magyar színműirodalom vezető női szerepkörében kimagasló művésze volt a Nemzeti Színháznak. Mint sokszínű, egyéni varázslattal megáldott színészt ünnepelte a korabeli kritika. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották.
Különösen a divatos, könnyed francia darabokban és az új magyar drámákban tündökölt. Az igazi, mindent elsöprő sikert azonban Csiky Gergely A nagymama című darabja hozta meg számára, amelyet a szerző kifejezetten az ő zsenijére formált. Amikor a társulat 1892-ben Bécsbe utazott, a császárváros közönsége és kritikusaia is térdre borultak a játéka előtt.
Míg a színpadon fegyelmezett „királynőként uralkodott”, a magánéletében igazi vadvirág volt, aki makacsul követte a szíve szavát. Miután nem lett a kezéért küzdő Petőfi Sándor felesége, kisvártatva hozzáment a kor ünnepelt férfiideáljához és állandó színpadi partneréhez, Szerdahelyi Kálmánhoz. A házasságuk azonban nem bírta ki a történelem viharait, a szabadságharc idején elváltak. Kornélia ezután egy huszárkapitány, Hidassy Elek felesége lett, és a vidéki birtokos mellett egy időre a színpadnak is hátat fordított. A csendes vidéki élet azonban nem volt neki való. Hamarosan felbontotta ezt a házasságot is, és visszatért az egyetlen igaz szerelméhez: a színházhoz.
A sors fintora, hogy a színpadon újra találkozott első férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is megházasodott. A legbizarrabb felvonást azonban élete legvégére tartogatta a magánélete. Hetvenkilenc évesen negyedszer is férjhez ment, mégpedig a nála negyvenöt évvel fiatalabb íróhoz, Rozsnyay Kálmánhoz, ami valóságos pletykaáradatot indított el a korabeli Budapesten.
Prielle Kornélia nem sokkal az újabb esküvő után, 1906 februárjában hunyt el a fővárosban, de a nyüzsgő Budapest helyett a csendes Szabadszálláson talált örök nyugalomra, ahol a helyiek a mai napig tisztelettel őrzik a magyar színpad egyik első igazi ikonjának emlékművét.
Vezetőkép: Barabás Miklós festményének részlete Prielle Kornéliáról. Forrás: Wikipédia
