Csíksomlyó: a magyarság pünkösdi szívdobbanása

A húsvét utáni ötvenedik napon a keresztény világ az egyház születésnapját, a Szentlélek eljövetelét ünnepli. Pünkösd nemcsak a hit mély megélésének, hanem az újjáéledő természet köszöntésének és a nemzeti összetartozásnak az időszaka is. Íme az ünnep gyökerei az ótestamentumi hagyományoktól a csíksomlyói zarándoklatig.

Az aratási hálától a törvényadásig: az ünnep gyökerei

Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amelynek elnevezése a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból származik. Az ünnep gyökerei mélyen benyúlnak az ószövetségi zsidó hagyományokba. Eredetileg egy mezőgazdasági jellegű, aratási hálaadó ünnep volt, az első zsenge bemutatásának ideje.

Később ez a nap a mózesi törvényadás emléknapjává vált, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével a Sínai-hegynél. A zsidó tradícióban ezt az ünnepet sávuotnak, azaz a „hetek ünnepének” nevezik, mivel pontosan hétszer hét nappal a pészah (a zsidó húsvét) után tartják. Így vált a várakozás és a beteljesedés ritmusa az ünnep alapjává.

A Szentlélek kiáradása és az első gyülekezet

A keresztény pünkösd teológiai lényegét az Újszövetség, pontosabban az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint a Jézus Krisztus által a mennybemenetele előtt megígért Szentlélek ezen a napon szállt le a tanítványokra. A Szentlélek megvilágosító, lelkesítő és szeretetet sugárzó kegyelmével töltötte be az apostolokat, akik lángnyelvek alakjában részesültek ezen ajándékból.

Ez a csodás esemény képessé tette a tanítványokat arra, hogy teljesítsék Krisztus missziós parancsát: különböző nyelveken kezdtek beszélni, így a jelen lévő, különböző származású emberek mind a saját anyanyelvükön hallották az evangéliumot. Péter apostol pünkösdi prédikációja oly elemi erővel hatott a tömegre, hogy tömeges megtérések követték. Belőlük alakult meg a jeruzsálemi ősegyház, ezért tekintünk pünkösdre az egyház születésnapjaként.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati reform óta egyházilag már nem külön ünnep, számos országban – Magyarországon 1993 óta – munkaszüneti nap, melynek előestéjén (vigíliáján) a hívek világszerte virrasztva és imádkozva kérik a Szentlélek eljövetelét.

A hit megerősítése: bérmálás és konfirmáció

A pünkösdi időszak a mai napig a keresztény közösségekben a felnőtté válás és a hitbéli elköteleződés ideje. A protestáns egyházakban ez a konfirmáció (megerősítés) időszaka, amikor az úrvacsorára való felkészítés után az ifjakat felnőtt hívővé avatják, jelképezve, hogy a Szentlélek megerősíti a hitet.

A katolikus egyházban ez a periódus a bérmálás ideje. A szentség kiszolgáltatásakor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét nyújtja át a fiataloknak, megerősítve őket abban a küldetésben, hogy a keresztény hit érett tanúi legyenek a világban.

Pünkösdi királyság és tavaszköszöntő népszokások

A keresztény egyházi tartalom mellett pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő tradíciókat is hordoz. A néphit szorosan összekapcsolta az időjárást a jövőbeli terméssel: egyes magyar borvidékeken úgy tartották, ha pünkösdkor szép az idő és süt a nap, akkor édes és bőséges lesz a bortermés, míg a borús idő savanyú bort jelez előre. Voltak vidékek, ahol a pünkösdi fürdést szigorúan tiltották, attól tartva, hogy a víz áldozatot követel.

A korszak legnépszerűbb világi szokása a pünkösdi királyválasztás volt. A falu legényei különböző ügyességi próbákon – lóversenyen, bikahajszán, bothúzáson, rönkhúzáson, kakaslövésen vagy kaszáláson – mérték össze erejüket. A győztes jutalma hatalmas privilégium volt: egy évig viselhette a pünkösdi koronát, ingyen ihatott a kocsmában, a többiek engedelmességgel tartoztak neki, és minden mulatságra meghívták. Innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezésünk is, amely a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.

Ugyancsak élő hagyomány a pünkösdi királynéjárás (körmenet), amikor a falu legkisebb, legszebb lányát pünkösdi rózsával és zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, majd rózsaszirmokat hullatva, házról házra járva hoznak bőséget és köszöntést a közösség lakóira.

Csíksomlyó: a magyarság pünkösdi szívdobbanása

A pünkösdi ünnepkör kiemelkedő, nemzeteken átívelő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának legnagyobb rendszeres tömegrendezvényévé, valódi szellemi-lelki találkozóhellyé nőtte ki magát. A fogadalmi búcsú hagyománya 1567-ig nyúlik vissza, amikor a határőr katolikus székelyek fegyverrel védték meg hitüket János Zsigmond erdélyi fejedelem unitárius térítési szándékával szemben, és a Nagyerdőnél aratott győzelem után Szűz Máriának tettek hálát.

Az erdélyi Hargita megyében, a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregben a pünkösdvasárnap előtti szombaton megtartott főbúcsúra több százezer zarándok érkezik a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. A több napos, mélyen megrendítő liturgikus programsorozat már pénteken elkezdődik.

A csíksomlyói fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A búcsú mottója Szent Maximus gondolatát idézi, emlékeztetve a zarándokokat az egyéni és közösségi küldetésre:

„A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.”

Készült a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása alapján.Fotó: MTI