Úszó adatközpontok a nyílt óceánon: a hullámenergia mentheti meg a mesterséges intelligenciát?

A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése és a techóriások elképesztő ütemű beruházásai egy eddig ritkán látott, kritikus problémát hoztak a felszínre: a világ kezdi kifogyni az adatközpontok számára elérhető szárazföldi energiából és szabad területekből. Míg a Microsoft és a Google atomerőművek újraindításában gondolkodik, a Meta pedig futurisztikus, űrbéli megoldásokat fontolgat, egy amerikai startup radikális, mégis kézenfekvő irányba fordult.

A Panthalassa nevű vállalat a nyílt óceánra költöztetné az MI-t kiszolgáló szerverparkokat, ráadásul úgy, hogy azok energiaellátását teljes egészében a tenger hullámzása biztosítaná.

Nyalóka alakú szerverek a Csendes-óceánon

A startup nemrégiben mutatta be az Ocean-3 névre keresztelt, moduláris adatközpont-koncepcióját. Az egységek formája leginkább egy óriási nyalókára emlékeztet: a szerkezet tetején egy vízfelszínen úszó gömb található, amely alatt egy hosszú, függőleges cső nyúlik le a mélybe.

A működési elv a hullámok folyamatos mozgására épül. Ahogy az Ocean-3 a vízen fel-le mozog, a függőleges csőben a vízoszlop mozgása egy belső oszcilláló turbinát hajt meg, tiszta és fenntartható villamos energiát generálva.

A rendszer teljesen önellátó és autonóm. Nincsenek a tengerfenékhez vagy a szárazföldhöz rögzítő nehéz kábelek, sőt az egységek saját meghajtással rendelkeznek, így képesek önállóan navigálni a legoptimálisabb, mélytengeri területekre.

Két legyet egy csapásra: olcsó áram és korlátlan hűtés

Az óceáni környezet egyszerre oldja meg az adatközpontok két legnagyobb üzemeltetési kihívását: az áramellátást és a hűtést.

• Olcsó energia: A Panthalassa számításai szerint a technológia méretnövelésével az áram ára mindössze 0,02 dollár (kb. 7-8 forint) per kilowattórára csökkenthető. Ez lényegesen olcsóbb, mint a szárazföldi hálózatokról vásárolt vagy új zöldberuházásokkal előállított energia.

• Természetes hűtés: A szerverek hűtését a környező, jéghideg tengervíz biztosítja, így nincs szükség a szárazföldön megszokott, hatalmas mennyiségű ivóvizet elpazaroló és rengeteg energiát fogyasztó hűtőtornyokra.

  
  Hirdetés

Nincs szükség vezetékekre

Adódik a kérdés: hogyan kommunikálnak ezek a platformok a külvilággal, ha nincsenek összekötve a szárazfölddel? A Panthalassa az adatok továbbítását teljesen a világűrbe helyezi át. Az alacsony pályás műholdas konstellációk (elsősorban a Starlink) integrálásával az úszó adatközpontok valós időben, nagy sávszélességgel és alacsony késleltetéssel képesek kommunikálni a globális hálózattal – bárhol is járjanak a nemzetközi vizeken.

Százmillió dolláros befektetői láz

Bár a koncepció rendkívül kísérletinek tűnik, a techvilág legbefolyásosabb szereplői óriási potenciált látnak benne. A startup nemrég zárt le egy sikeres, 140 millió dolláros B-sorozatú tőkebevonási kört, amelyet a PayPal és a Palantir társalapítója, a milliárdos Peter Thiel vezetett. A befektetők között olyan nevek is feltűnnek, mint John Doerr, Marc Benioff (Time Ventures), a Founders Fund, vagy éppen az adatközponti hardverekben óriásnak számító Supermicro.

A SpaceX és Tesla korábbi szakembereit is soraiban tudó Panthalassa a tervek szerint már 2027-ben elhelyezheti az első olyan kereskedelmi léptékű Ocean-3 platformjait a Csendes-óceánon, amelyek élesben is képesek lesznek kiszolgálni a legmeghatározóbb MI-fejlesztő cégeket.

Még maradtak kérdések

Természetesen a projekt előtt még komoly mérnöki és jogi akadályok állnak. A nyílt óceán viharai, a sós víz korrozív hatása, valamint a nemzetközi vizeken végzett kereskedelmi célú számítástechnika és adattárolás szabályozási háttere mind olyan kérdések, amelyeket a következő években kell tisztázni. Ennek ellenére az MI elképesztő energiaéhsége miatt a techszektornak muszáj elhagynia a szárazföldet, és a Panthalassa megoldása bizonyítja, hogy a jövő infrastruktúrája közelebb lehet a tengerhez, mint gondolnánk.

Ebből a videós riportból részletesebben is megismerheted, hogyan mutatkoztak be a Panthalassa úszó adatközpontjai a gyakorlatban és miként vélekednek a szakértők az óceáni energiatermelés jövőjéről.

Forrás: Tom’s Hardware, HVG