Ki volt Sienai Szent Bernardin? A ferences prédikátor, aki Jézus nevével hozott békét
Ma, május 20-án a római katolikus egyház Sienai Szent Bernardin (Bernardino da Siena) áldozópap emléknapját ünnepli. Ez opcionális emléknap a liturgikus naptárban, de sok helyen, különösen Itáliában és a ferences rend közösségeiben kiemelt tisztelettel emlékeznek rá.
Sienai Szent Bernardin 1380. szeptember 8-án született Massa Marittimában (Siena közelében), nemesi családban. Szülei korán meghaltak, így nagynénje nevelte fel Sienában. Fiatalon jogot tanult, de 1398-ban fordulat történt életében: egyre jobban érdekelte a Szentírás és a teológia. A pestisjárvány idején betegeket ápolt, majd 1402-ben mindent szétosztott a szegények között, és belépett az obszerváns ferencesek (minoriták) rendjébe. 1404-ben szentelte pappá.
Életének nagy részét vándorprédikátorként töltötte Észak- és Közép-Itáliában. Hatalmas tömegeket vonzottak beszédei – gyakran több ezer embert gyűjtött össze a városok főterein. Prédikációi során kiemelten hirdette Jézus Szent Nevének tiszteletét. A prédikáció végén felmutatott egy táblát az IHS monogrammal (Iesus Hominum Salvator – Jézus, az emberek Megváltója), napsugarakkal körülvéve. Ez a jelkép hamarosan a béke és az egység szimbólumává vált, és sok helyen ma is látható templomokon, házfalakon.
Békeszerző és reformátor
Bernardint gyakran nevezték „a sienai sasnak” a szárnyaló szónoki tehetsége miatt. Nemcsak a hitet hirdette, hanem a városok közötti viszályokat is csillapította. A reneszánsz korabeli Itália tele volt pártviszályokkal, vérbosszúkkal és politikai konfliktusokkal – ő pedig a szeretet és a megbocsátás evangéliumával lépett fel ellenük. Prédikációi nyomán sokan gyóntak, békét kötöttek, és máglyát raktak a hiúság tárgyainak (ékszerek, divatos ruhák, szerencsejáték-eszközök).
Háromszor is felajánlották neki a püspökséget (Sienában, Ferrarában, Urbinóban), de mindhármat visszautasította, hű maradva a ferences szegénységhez. 1438–1442 között az obszerváns ferencesek vikárius generálisa volt, és jelentős szerepet játszott a rend belső reformjában. Teológiai műveket írt, iskolákat alapított, és hangsúlyozta a ferencesek szellemi képzését.
1444.május 20-án halt meg L’Aquilában, a Szent Ferenc-kolostorban. Ravatalánál már életében is számos csoda történt. V. Miklós pápa 1450-ben avatta szentté – mindössze hat évvel halála után. Ereklyéit később a róla elnevezett aquilai templomban helyezték el.
Üzenete ma is aktuális
Szent Bernardin arra tanít bennünket, hogy a szó erejével, a hit hiteles hirdetésével hatalmas változásokat lehet elérni. Korunkban, amikor annyi megosztottság és „verbális háború” van körülöttünk, az ő példája különösen inspiráló: a béke nem kompromisszum, hanem Jézus Krisztus nevének és tanításának következetes vállalása. Patronálja a kommunikációval foglalkozókat, a reklámszakembereket, a tüdőbetegeket és a szerencsejáték-függőket.
Imádság a szenthez (részlet): „Sienai Szent Bernardin, aki Jézus Szent Nevének hirdetésével békét hoztál, segíts minket is, hogy életünkkel és szavainkkal Őt tegyük ismertté!”
Ma emellett néhány más szent vagy boldog emléke is kapcsolódik a dátumhoz (pl. Boldog Columba of Rieti, Szent Lydia Purpuraria), de a római naptárban elsősorban Sienai Szent Bernardin áll a középpontban.
Forrás: Katolikus szentek naptárai, Magyar Katolikus Lexikon, Wikipedia (ellenőrzött szócikk). Vezetőkép: Sienai Szent Bernardin
