Kell-e félnünk a hantavírustól?

Nem várható újabb világjárvány a hantavírus miatt – írja Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatói által készített posztjában. Azt is megtudhatjuk, mire kell odafigyelni, hogy elkerüljük a vírussal való fertőződést.

Az utóbbi időben egy rejtélyes vírus tartja lázban az embereket, amióta több haláleset is történt egy óceánjáró hajón. A hantavírus nem ismeretlen számunkra: azért került a címlapokra egy évvel ezelőtt, mert Gene Hackman amerikai szinész és felesége szintén a fertőzés következtében vesztette életét.

A Pécsi Tudományegyetem Facebook-bejegyzésben reagált a vírus okozta riadalomra, leszögezve, hogy bár a szakemberek még dolgoznak a történtek feltárásában, a laboratóriumi eredmények szerint egy dél-amerikai vírus, az Andes hantavírus áll a megbetegedések hátterében. Az eset valószínűsíthetően egy újabb bizonyítéka annak a feltevésnek, mely a hantavírusok közül az Andes hantavírust egyedülállóvá teszi:

a vírus képes emberről emberre terjedni.

Mit kell tudni a hantavírusról?

A Pécsi Tudományegyetem posztja szerint a hírben szereplő vírus a hantavírusok családjába, azon belül is az újvilágiak (Amerika) közé tartozik, azonban az óvilágban (Európában és Ázsiában), így hazánkban is jelen vannak a család egyes tagjai.

Ennek ellenére keveset hallunk róluk, miközben évente számos emberi megbetegedésért felelősek Európa-szerte, melyek súlyosabb tünetekkel, akár maradandó következményekkel járhatnak.

Európában a haemorrhagiás láz veseszindrómával (HFRS) tünetegyüttest okozzák, míg Amerikában a hantavírus kardiopulmonáriás szindrómát (HCPS), melynek halálozási rátája jóval magasabb, mint a HFRS esetében.

Hogyan fertőződhetünk meg?

A hantavírusokat főként rágcsálók, például vadon élő pockok, egerek terjesztik vizeletükkel, ürülékükkel szennyezett száraz poron keresztül. Ebből fakadóan nem feltétlenül kell a fertőzött állattal közvetlenül kontaktusba kerülni ahhoz, hogy megbetegedjünk, elég egy olyan területen járnunk. és a port belélegeznünk, ahol a fertőzött állat tartózkodott. A fertőzésnek legnagyobb mértékben kitett csoport tagjai, munkájukból származóan főként erdészek és vadászok, de egy erdei séta, avagy rágcsálók által látogatott helyek (pl. kerti tároló) takarítása során is fennáll a kockázat, hogy találkozhatunk a vírussal – figyelmeztetnek a pécsi kutatók.

De kell-e félnünk itt Magyarországon a fertőzéstől?

Csütörtökön Eva Hrncirova, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben jelentette ki, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az európai lakosságra leselkedő kockázat alacsony a vírust illetően. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság illetékesei szoros figyelemmel kísérik a helyzetet, és kapcsolatban állnak minden érintett hatósággal, rendszeresen konzultálnak szakértőkkel, tudósokkal és orvosokkal attól a naptól kezdve, hogy értesítés érkezett a turistahajón azonosított fertőző betegségről.

Ezt erősíti a WHO által kiadott tájékoztatás is, amely szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a hantavírus, beleértve az Andok vírusát is (amely képes emberről emberre terjedni), egészségügyi ellátással összefüggő átvitelének kockázata nagyon alacsony, ha megfelelő fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak. Hozzáteszik, hogy az egészségügyi ellátásban minden beteg esetében a szokásos óvintézkedéseket kell alkalmazni, beleértve a kézhigiéniát, a környezet tisztítását, valamint a vér és testnedvek biztonságos kezelését.

A Pécsi Tudományegyetem posztjában arról is szó esik, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre a WHO által elfogadott oltóanyag, sem pedig olyan gyógyszeres kezelés, amely minden hantavírus fertőzés ellen, bármely stádiumban alkalmazható lenne, így

a legjobb védekezés a megelőzés!

Hogyan előzhető meg a fertőzés?

Először is igyekezzünk távol tartani a rágcsálókat az otthonunktól, ne hagyjuk, hogy beköltözzenek a tárolóhelyiségeinkbe. A régóta nem használt helyiségek (pince, fészer, padlás, hétvégi ház stb.) takarítása előtt, ha tehetjük, először alaposan áztassuk át a területet fertőtlenítővel, például hipóval, majd ezt követően kezdjünk csak bele a takarításba. Fertőtlenítés nélkül lehetőleg ne kavarjuk fel a port, és mindehhez használjunk porszűrésre alkalmas maszkot.

Várható újabb világjárvány?

A pécsi virológusok szerint aligha várható újabb világjárvány. Ugyan a genetikai adatokat még várják a szakemberek, és a járványügyi nyomozás is tart, az Andes vírus korábbról ismert mindhárom emberi járványát korai fázisban sikerült megfékezni – írják a posztban.

Vezetőkép forrása: Pécsi Tudományegyetem/Virológiai Nemzeti Laboratórium