Egy volt Hamász tag is felszólalt a migrációs konferencián

A harmadik nap első felszólalója Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listájának vezetője volt. Trócsányi előadásában kifejezte abbéli reményét, hogy az európai nemzetek előbb-utóbb értelmes vitát tudnak majd folytatni a kérdésről. 

A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rossznak tartják a tömeges migrációt, de úgy látja, egyre több európai polgár és vezető osztja azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.

Mint mondta, súlyosan tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak, vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a”brüsszeli relokációs tervek”, az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.

Moszab Hasszán Juszef, a Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának, Hasszán Juszef sejk fia azt hangsúlyozta, hogy csak azoknak a migránsoknak van helyük Európában, akik valóban be akarnak és tudnak illeszkedni.

A palesztin fiatalként, az erőszakból kiábrándulva számos merényletet akadályozott meg, tíz évig a Sin Bét izraeli titkosszolgálat beépített ügynökeként tevékenykedett az iszlám alapokon álló Hamászban, végül pedig az Egyesült Államokban telepedett le.

Moszab Hasszán Juszef felidézte, hogy az Egyesült Államokba érkezve nem illegálisan lépte át a határt, hanem vízumot kért, bevallva azt is, hogy édesapja terrorszervezetet alapított. „Az Egyesült Államokban nem mások munkájának a gyümölcsét akartam learatni, hanem azért mentem oda, mert értékelem az ország alapértékeit”– fogalmazott.

Moszab Hasszán Juszef azt tanácsolta a nyugati kormányoknak, utasítsanak ki minden olyan embert, aki bármi jelét mutatja a be nem illeszkedésnek, ugyanis „az ő lojalitásuk Allahnak szól” – vélekedett.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy ideális lenne, ha a magyar kezdeményezésre külföldön is példaként tekintenének.

Az államtitkár kiemelte: a magyar programról bebizonyosodott, hogy működik, ezért a következő lépés, hogy minél több kormányzatot és nemzetközi szervezetet meggyőzzenek arról, a segítségnyújtásnak ez a formája jó. „Szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió is a saját politikájává tegye azt, amit a Hungary Helps képvisel” – tette hozzá.

Példaként említette azt, hogy a Ninivei-fennsíkon lévő Tell-Aszkuf települést – ahonnan 2014-ben 1300 család menekült el, az épületek többsége pedig megsérült –, kevesebb mint 2 millió euró, közvetlenül eljuttatott magyar támogatással sikerült újjáépíteni, és így 1000 család visszaköltözhetett otthonába. A településnek a visszaköltözők új nevet adtak: „Tell-Aszkuf, Magyarország leánya”.

Hozzátette: ez jó visszajelzés Magyarországnak, megmutatja, hogy a közvetlen, célzott támogatás jó, és ezt a példát „be kell mutatnunk a nemzetközi közösségnek”. Azt szeretnénk, ha „Magyarország leánya” mellett felépülne a „Németország fia” vagy az „ENSZ unokája” település is – mondta Azbej Tristan.

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Hangsúlyozta: a tömeges migráció már óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, s ez rossz jelenség.  

A multikulturalizmus radikális ideológiává vált – jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

Frank Füredi, a University of Kent szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet.

Közölte, akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami a demokrácia elleni támadásnak minősül. A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől – mondta.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak.

Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrika országainál is járőröznek.

Aimen Dean, az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy egyes arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezettek között.

Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot. A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el – mondta.

Mark W. C. Higgie, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök nemzetközi, migrációs és határvédelmi egykori főtanácsadója arról beszélt, hogy Ausztrália 2001-ben találkozott először a migrációs kihívással, amikor illegális bevándorlók tömege érkezett Ausztrália partjaihoz a Karácsony-szigeteken keresztül.

A bevándorlókat szállító halászhajók vészjelzéseket adtak le, így az ausztrál tengeri határvédelem vitte Ausztráliába a migránsokat, akik még mielőtt megérkeztek volna, megsemmisítették irataikat. Felidézte: John Howard akkori miniszterelnök több lépést vezetett be a probléma kezelésére.

Visszafordította az embercsempészek hajóit a tengerre; megtiltotta,  hogy bárki engedély nélkül megközelítse az ausztrál határokat vagy illegálisan belépjen az országba; végül, akinek ez mégis sikerül az sem kaphat letelepedési engedélyt. A szakértő elmondta: e lépéseknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az illegális migráció Ausztráliában.

A 2007-ben hatalomra került munkáspárti kormány azonban lazított a szabályokon, így az embercsempészek úgy érezték, ismét zöld utat kaptak, és 800 hajó 50 ezer embert csempészett az ausztrál partokhoz. Közülük sokan meghaltak, megteltek a menekülttáborok, a lakosság körében pánikhangulat uralkodott – tette hozzá.

Tony Abbott 2013-as megválasztása után újra bevezette a korábbi szabályokat, így azóta nem érkeztek embercsempész hajók Ausztráliába, inkább a könnyebben megközelíthető Európát választották.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Soós Lajos