A NATO-hoz és a Béketanácshoz fordult a CÖF-CÖKA, hogy lépjenek fel az ukrán fenyegetéssel és a magyar választásokba való beavatkozásokkal szemben

A Béketanácshoz fordul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA), amely azt kéri, hogy a testület fordítson kiemelt figyelmet a magyarországi országgyűlési választásokra, továbbá, ha lehetséges, választási megfigyelőkkel is járuljon hozzá a demokratikus folyamatok legitimációjához – közölte a CÖF-CÖKA külügyi igazgatója kedden, budapesti sajtótájékoztatón.

Tordai Máté, aki a Patrióta Európai Civil Együttműködésért Alapítvány elnöke is, elmondta: a CÖF-CÖKA elnöke, Csizmadia László a NATO mellett levélben fordult a Béketanácshoz is. Ezekben arra kérték a szervezeteket, hogy lépjenek fel az ukrán erőszakos fenyegetéssel és a magyar választási folyamatokba való beavatkozásokkal és delegitimációs törekvésekkel szemben.

„A magyar civil társadalom eddig is érthető felháborodással, de mégis felelősségteljes önmérséklettel figyelte a Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt közötti politikai szövetség fejleményeit” – fogalmazott Tordai Máté. Ugyanakkor van az a pont, amikor nem elég diplomatikus körmondatok mögé bújva beszélni arról, ami történik, hanem ki kell mondani: „eddig és ne tovább!” – fűzte hozzá.

Mint kifejtette, a CÖF-CÖKA a NATO-t és a Békatanácsot azért kereste meg, mert az elmúlt időszakban Magyarországnak olyan szélsőséges jelenségekkel kellett szembenéznie, amelyek egyszerre érintik a szuverenitását, demokratikus működését, valamint a „fizikai biztonságát is”. Itt nem csupán politikai ízlésbeli különbségekről, elméleti vitákról van szó, hanem arról, hogy a politika szerepét „klasszikus maffiamódszerek vették át” – mondta Tordai Máté. Hozzátette: az ukrán politikai és katonai vezetés agresszív kijelentéseket fogalmaz meg Magyarországgal és a demokratikusan megválasztott vezetőivel szemben.

Tordai Máté azt mondta,

amikor az ukrán elnök a nyilvánosság előtt „halálosan megfenyegeti a magyar miniszterelnököt”, továbbá amikor ukrán katonai vezetők „Magyarország megtámadásáról és magyar emberek megsemmisítéséről elmélkednek”, akkor joggal merül fel a kérdés: meddig lehet ezt következmények nélkül folytatni, és mit tesz ez ellen az a szövetségi rendszer, amelynek Magyarország a tagja?

Szavai szerint a NATO-főtitkártól a többi mellett arra kértek válaszokat, hogy figyelemmel kísérik-e a fejleményeket; várható-e, hogy a jövőben hivatalosan is megnyilvánulnak, valamint, hogy „milyen forgatókönyvek lépnének életbe, ha Ukrajna beváltaná a megtett fenyegetéseit”?

Mindezzel az a céljuk, hogy a válaszokkal hozzájáruljanak a magyar emberek biztonságérzetének növeléséhez – közölte Tordai Máté. Felhívta az ukrán politikai és katonai vezetés figyelmét arra, abban a szövetségi rendszerben, amelyhez csatlakozni szeretnének, nem elfogadott és tűrhető, hogy „szuverén országok demokratikusan megválasztott vezetőit és területi integritását fenyegetik”.

Kitért arra is: a CÖF-CÖKA felháborítónak tartja, hogy a Tisza Párt egyes politikusai nem határolódnak el ezektől a szélsőséges megnyilvánulásoktól és „még asszisztálnak is ezekhez”. „Ez álláspontunk szerint nem kevesebb mint nettó hazaárulás” – fogalmazott Tordai Máté.

Kiemelte: a Béketanácsnak küldött levél „a magyar demokrácia legitimitásának és integritásának védelme érdekében született meg”, ugyanis azt látják, hogy a Tisza Párt a választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.

A külügyi igazgató azt mondta,

a közösségi médiában jelenleg is egy olyan tiszás kampányt zajlik, amely „egy az egyben kimeríti a választás rendje elleni bűncselekmény törvényi tényállását”. Ennek a kampánynak a célja, hogy jobboldali szavazatok érvénytelenné váljanak

– mondta Tordai Máté.

Szavai szerint az említett „antidemokratikus manőverezések miatt, a nemzeti oldal választási győzelme után számíthatunk arra, hogy Brüsszel és más átpolitizált nemzetközi szervezetek meg fogják kérdőjelezni a választások eredményét”. Mindezért érezték indokoltnak, hogy a Béketanácshoz forduljanak – mondta Tordai Máté.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban többször, elsősorban a Momentumhoz köthető politikusok a NATO-hoz fordultak a magyar demokrácia védelmében.

A CÖF-CÖKA álláspontja, hogy a Béketanács „portfóliójába” kerülhet a jövőben – amennyiben az ENSZ, vagy más nemzetközi szervezetek helyébe lép – demokrácia- és szuverenitásvédelem, valamint választások intaktságának biztosítása is – mondta a szóvivő, aki emlékeztetett: Csizmadia László már korábban a NATO-főtitkárhoz írt levelet.

Ifj. Lomnici Zoltán közölte azt is:

mivel szombaton egy hírportál arról írt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Nem akarunk háborút! jelszóval akar kampányolni, levédették a nemakarunkhaborut.hu domain nevet. Ez „a domain és a mögötte lévő, sokkal fontosabb tartalom az a nemzeti oldalt illeti és a nemzeti oldal miniszterelnökéhez kapcsolódóik szorosan”

– indokolta a lépést a szóvivő.

Vezetőkép: Tordai Máté, a Patrióta Európai Civil Együttműködésért Alapítvány elnöke, a CÖF-CÖKA külügyi igazgatója és Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője (j) a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) sajtótájékoztatóján a CÖF-CÖKA budapesti irodájában 2026. március 24-én. A Béketanácshoz fordul CÖF-CÖKA, amely azt kéri, hogy a testület fordítson kiemelt figyelmet a magyarországi országgyűlési választásokra, továbbá, ha lehetséges, választási megfigyelőkkel is járuljon hozzá a demokratikus folyamatok legitimációjához. Fotó: MTI/Hatházi Tamás