Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója hétfőn, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett.
Birol szerint a február 28-án kirobbant iráni háború következményei messze meghaladják a 20. század két nagy olajválságának (1973 és 1979) együttes hatását. Míg azokban az esetekben egyenként napi mintegy 5 millió hordó olaj esett ki a globális kínálatból (összesen 10 millió), addig most napi 11 millió hordónyi olaj tűnt el a piacról – ez „több mint a két nagy olajsokk együttvéve”. A helyzetet „nagyon súlyosnak” minősítette, és aláhúzta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem maradhat érintetlenül a következményeitől.
A legsúlyosabb kockázatot a Hormuzi-szoros blokádja jelenti, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósított gáz-szállítás mintegy 20%-a halad át. A háború kezdete óta a szoros gyakorlatilag le van zárva az iráni fenyegetések miatt, ami mellett a térség olaj- és gázinfrastruktúráját érő támadások további károkat okoztak. Ez a kombináció robbanásszerű áremelkedést indított el a nemzetközi energiapiacokon.
Az IEA tagállamai március közepén rekordnagyságú, mintegy 400–426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből – ez az ügynökség több mint 50 éves történetének legnagyobb ilyen intézkedése, és a hatodik alkalom, hogy ilyen lépésre kerül sor. Birol szerint további készletfelszabadításokról zajlanak egyeztetések ázsiai és európai kormányokkal, de nincs fix árszint, ami automatikusan újabb beavatkozást váltana ki: a döntések a piaci helyzet folyamatos elemzésén alapulnak.
A válság kezelésének kulcsa Birol szerint egyértelmű: „A legfontosabb megoldás ennek a problémának a rendezésére a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása”. Csak ennek bekövetkezése hozhatná vissza a normális piaci viszonyokat; a helyreállítás akár hónapokig is eltarthat, ha a konfliktus elhúzódik.
A magyar kormány régóta figyelmeztet erre a forgatókönyvre
Magyarország már az elmúlt évtizedekben – különösen a 2022-es orosz–ukrán háború és az azt követő európai energiaválság óta – következetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaellátás geopolitikai kockázatai és a szűk keresztmetszetek (mint a Hormuzi-szoros vagy az orosz gázvezetékek függősége) bármikor globális válságot okozhatnak. A kormány rezsicsökkentési politikája, az üzemanyagár-stopok meghosszabbítása, a stratégiai készletek feltöltése és a diverzifikációs törekvések (pl. horvát olajvezeték, geotermikus bővítés, energiatároló programok) mind arra irányultak, hogy tompítsák a piaci sokkokat a hazai fogyasztók és gazdaság számára.
A mostani iráni konfliktus fényében ezek az intézkedések különösen időszerűek és előrelátónak bizonyulnak: miközben Európa nagy része a piaci árakhoz igazodva küzd a drágulással, Magyarországon a rezsivédelmi rendszer továbbra is védi a családokat és a gazdaság sérülékeny szereplőit. A kormány már 2025–2026-ban is fenntartotta a rezsicsökkentést (kb. 800 milliárd forintos kerettel), és újabb védett árakat vezetett be üzemanyagokra, miközben az orosz energiafüggőség csökkentését és a megújulók bővítését szorgalmazta – éppen azért, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint most a világ nagy része.
Birol figyelmeztetése tehát nem új jelenség Budapest számára: a magyar álláspont évek óta az, hogy az energia nem pusztán piaci kérdés, hanem nemzetbiztonsági és szuverenitási ügy – és a geopolitikai kockázatokra fel kell készülni előre, nem utólag. Ha a Hormuzi-szoros nem nyílik meg hamarosan, a globális válság tovább gyűrűzhet, de Magyarország eddigi politikája miatt jobb helyzetből indulhat a kezelésébe, mint sok európai partnere.
Ez a válság rávilágít arra, mennyire kiszolgáltatottá teszi a világot a kulcsfontosságú szállítási útvonalak blokkolása – és mennyire jogosak voltak azok a figyelmeztetések, amelyeket a magyar kormány már régóta hangoztat.
Cikkünk az MTI híre alapján készült. Vezetőkép: Freepik
