Szent János József de la Cruz – Ferences alázat és radikális szegénység példája
Carlo Gaetano Calosirto néven látta meg a napvilágot 1654. augusztus 15-én (Szűz Mária mennybemenetele ünnepén) az olaszországi Ischia szigetén, Nápoly közelében. Nemes, jómódú, de mélyen vallásos családból származott – apja Giuseppe Calosirto, anyja Laura Gargiulo. Hét fiútestvér közül öt (köztük ő) szerzetes lett, ami már korán jelezte a család kegyelmi nyitottságát. Gyerekkorától fogva különleges jámborság jellemezte: imádkozott, böjtölt, segítette a szegényeket, és vágyott a radikális szegénységre, pedig nemes vér folyt az ereiben.
Belépés a rendbe – radikális fordulat Csak 16 évesen, 1670-ben lépett be a ferences rendbe Nápolyban, a Santa Lucia del Monte kolostorba. Ő volt az első olasz, aki csatlakozott a spanyol Szent Péter Alcantara által alapított szigorú reformhoz (mezítlábas ferencesek, Alcantarinusok). Felvette a nevet: János József a Keresztről (Giovanni Giuseppe della Croce). Noviciátusa alatt példás alázattal élt: állandó böjt, mindössze 3 óra alvás éjszakánként, soha nem ivott bort, és egész életében mezítláb járt – még a legkeményebb olasz télben is.
Élete a kolostorban – alázat és szolgálat
- Még pappá szentelése előtt (1674) elküldték Piemonte-be (Afila), ahol saját kezűleg segített új kolostort építeni – igazi ferences módon, fizikai munkával.
- Nagy vonakodással fogadta el a pappászentelést (csak engedelmességből), utána is a legpiszkosabb feladatokat vállalta: konyhai mosogatás, takarítás, kapualj-őrség.
- Volt novíciusmester, gardian (perjel), majd a nápolyi provincia provinciálisa – de mindig ragaszkodott hozzá, hogy ő végezze a legalacsonyabb munkákat.
- Híres volt rongyos habitjáról: száz darabból foltozgatta – innen kapta becenevét: „a száz darabból álló barát” (il frate dei cento pezzi).
- Rendkívüli kegyelmeket kapott: betegeket gyógyított, lelkeket olvasott, próféciákat mondott. Gyóntatóként keresték híres alakok, pl. a későbbi Szent Alfonz Liguori és Szent Ferenc Geronimo jezsuiták.
- Nagy Mária-tiszteletű volt – utolsó szavaiban is a Szűzanyát ajánlotta: „Ti raccomando la Madonna” (Rád bízom a Madonnát).
Halála és szentté avatása 1739. március 5-én (pontosan ma!) halt meg Nápolyban, 85 évesen, agyvérzést követően. Halála pillanatában is imádkozott, arca sugárzott a békétől. Sírja azonnal zarándokhellyé vált.
- 1789-ben boldoggá avatta VI. Piusz pápa
- 1839. május 26-án szentté avatta XVI. Gergely pápa (ugyanazon a napon, mint Szent Alfonz Liguori).
Liturgikus ünnep
Magyar katolikus naptárban március 5. – választható emléknap, különösen a ferences közösségekben és Ischia szigetén (ahol védőszentként tisztelik).
Üzenete nekünk, főleg Nagyböjt idején
Élete a böjti lelkület tökéletes példája: radikális szegénység, önmegtagadás, irgalom a szegények iránt, és a kontemplatív ima elsőbbsége. Tanítja, hogy az igazi gazdagság nem a javakban, hanem Istenre való teljes ráhagyatkozásban van – pont úgy, mint a mai evangéliumban, a gazdag és Lázár példázatában.
