Kaszab Zoltán: Innentől a tapasztalat és a rutin lesz a legfontosabb a kampányban
Az Iránban indított háború hatásait mindenki érezni fogja, de nem mindegy, milyen mértékben.


Ha eddig sok szó esett világrendszerváltásról, új világrendről, formálódó erőviszonyokról, akkor a hétvége eseményei után még több fog. Az eddig is sokszor hullámzó közel-keleti állóvízbe ugyanis az Egyesült Államok és Izrael akkora követ dobott, hogy egyelőre valószínűleg még ők maguk sem látják, hogy az mekkora hullámokat vet majd.
Irán már sosem lesz olyan, mint ezelőtt, hiszen az eddigi adatok szerint 50 körülire tehető a halott vezetők száma, és köztük van az ajatollah, valamint a Forradalmi Gárda eddigi vezetője is. Hogy sikerül-e rendszerváltást is elérni a perzsa államban, az egyelőre kérdés, de az máris biztos, hogy a teheráni válaszcsapások miatt az egész térség puskaporos hordóvá vált. És
bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez a konfliktus messze van tőlünk, valójában Magyarország nagyon is közvetlenül érezheti a hatásait.
Amit már akár napokon, de legkésőbb heteken belül mindenki tapasztalni fog, az a benzinárak növekedése. A Hormuzi-szoros lezárása ugyanis – annak ellenére, hogy Magyarországra nem érkezik azon az útvonalon sem gáz, sem olaj – komoly hatással lesz a világpiaci árakra és ez hazánkra is begyűrűzik. Ebben a helyzetben pedig különösen kegyetlen az az ukrán intézkedés, amely zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket és ezzel megfosztja Magyarországot az olcsó olajforrástól.
Van egy másik, hazánkat szintén negatívan érintő hatás is, amelyet várhatóan inkább hetek, vagy hónapok múlva érezhetünk, de igencsak súlyos következményei lehetnek. Ha ugyanis a Közel-Kelet akár csak középtávon is puskaporos hordóvá válik, létükben fenyegetett emberek százezrei indulhatnak útnak Európa felé a különböző migrációs útvonalakon, ideértve a nyugat-balkánit is.
Ebben a helyzetben pedig kulcskérdés, hogy Magyarország – a brüsszeli akarat ellenére – fenn tudja-e tartani a szigorú fizikai és jogi határzárat.
És nem szabad elfeledkeznünk egy harmadik hatásról, amely szintén akár azonnal is jelentkezhet, ez pedig a terrorizmus veszélye, hiszen a jelenlegi helyzet feldühíti, ezáltal aktivizálhatja az Európában megbúvó muszlim szélsőségeseket. Szerencsére az elmúlt évek előrelátó politikájának köszönhetően ez elsősorban nem Magyarországot érintő fenyegetés.
Az eddig leírtakból is teljesen egyértelmű, hogy a veszélyek korát éljük. És bár a szomszédunkban dúló háború ötödik évébe lépve hajlamosak vagyunk legyinteni erre a kijelentésre, sosem volt még ennyire érvényes, mint most. Egy ilyen helyzetet pedig nem lehet elbagatellizálni. Nem lehet azt mondani, amit a Tisza párt politikusai, hogy nincs is háború, hagyjuk már a háborút, vagy nevetni az erről szóló kérdéseken. Ahogy a migrációval kapcsolatban sem lehet egy vállrándítással elintézni a problémát.
A jelenlegi helyzet komoly, tapasztalt, nem kapkodó és józan vezetőket kíván. Olyanokat, akik nem először látnak hasonló helyzetet.
Olyanokat, akik nem közelebb visznek minket a konfliktushoz, hanem távol tartanak attól. Olyanokat, akik nem most akarnak leválni az orosz energiáról, amikor arra nagyobb szükségünk van, mint valaha. Olyanokat, akik nem bezárkóznak az egyre kilátástalanabb és egyre inkább zsákutcába vivő Uniós burokba, hanem akik – bár a közösség tagjai – kitekintenek onnan és mindenkivel jó viszonyt ápolnak. És ez nem az elmélet, hanem a gyakorlat, a mindennapi valóság.
Gondoljunk csak bele, a jelenlegi helyzetben mekkora érték, hogy a magyar kormány mindenkivel beszélő viszonyban van! Hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter tud tárgyalni az iráni és az izraeli vezetéssel, nyitott ajtók várják a Közel-Kelet szinte összes államában, ráadásul az amerikai, az orosz és a kínai kormány számára is tárgyalóképes partner. Ebben
a jelenlegi helyzetben, amikor ellenérdekelt sőt, akár háborúban álló felekről van szó, ennél nagyobb értéket – már csak az ezekben az országokban és régiókban élő magyar állampolgárok védelme miatt is – nem lehet elképzelni.
Ez kell ugyanis ahhoz, hogy Magyarország hajóját egy viharos tengeren legfeljebb megtépázzák a hullámok, de semmiképp se borítsák fel. A béke és a biztonság: ez vált a választások fő tétjévé. Most mindenkinek azt kell mérlegelnie, hogy mi a biztos választás?
Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen az esztergomi Suzuki Arénában 2026. február 28-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán





