John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott.
A brit védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozataiban elmondta azt is, hogy a Bahreinben működő amerikai támaszponton, amelyet közvetlen iráni rakétatámadás ért, a becsapódások idején 300 brit katona is tartózkodott, és ők alig néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszíneitől.
Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez, de továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben – közölte Keir Starmer brit miniszterelnök. Starmer a londoni kormányfői hivatalban elmondott hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt. Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak – hangsúlyozta a brit kormányfő. Starmer felidézte: Irán a hétvégén egy bahreini támaszpont ellen is rakétatámadást intézett, és csaknem eltalálta az ott állomásozó brit katonákat. Nem sokkal korábban John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy a bahreini támaszponton 300 brit katona állomásozik, és a brit kontingens tagjai néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszínétől. Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az öbölmenti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is. Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban. Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain – a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban – megsemmisítik. Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére – fogalmazott a brit miniszterelnök. Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán „a felperzselt föld startégiáját alkalmazva” rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak. A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal. Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben. Starmer elmondta: a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öbölmenti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.
„Valamennyien emlékszünk az Irakban elkövetett hibákra, és tanultunk ezekből. Nem vettünk részt az Irán elleni kezdeti csapásmérésekben és most sem csatlakozunk a támadó műveletekhez”
– fogalmazott a brit miniszterelnök. Kijelentette: London szándékosan döntött úgy, hogy nem vesz részt a támadásokban, nem utolsósorban azért, mert meggyőződése szerint a legjobb megoldást a térség és az egész világ számára a tárgyalásos rendezés kínálja. Starmer szerint ennek a rendezésnek tartalmaznia kell azt is, hogy Irán beleegyezik nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseinek feladásába. Berlin, Párizs és London készen áll „védelmi intézkedésekre”
Közös közleményben jelezte Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője vasárnap este, hogy készen állnak „arányos és szükséges védekező intézkedések” megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy „a forrásnál megsemmisítsék” Teherán katonai képességeit. „Intézkedéseket fogunk hozni érdekeink és szövetségeseink védelme érdekében a térségben”, potenciálisan megakadályozva az Iszlám Köztársaságot rakéták és drónok indításában – figyelmeztetett a három európai ország egy közös nyilatkozatban. A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is támadásokat mért. Az európai vezetők nyilatkozatukban „megdöbbentőnek” nevezik ezeket a „aránytalan” támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben.
A támadások „a közeli szövetségeseinket célozták, és veszélyeztetik katonáinkat és civil állampolgárainkat az egész régióban”
– tette hozzá a közlemény. Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban. Az Egyesült Államok és Izrael is beszámolt áldozatokról, amelyeket az Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halálát okozó hadműveletet követő iráni válaszcsapások követeltek. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap az amerikai ABC televízióban azt közölte, hogy Irán számára „nincs semmilyen határa” a védekezés jogának. „Amit az Egyesült Államok tett, az agresszió. Amit mi teszünk, az védekezés. Ez nagyon más”
– mondta az iráni kormánytag. Forrás: MTI, vezetőkép: X.com 
