Bajorországi Szent Edina
A katolikus naptárban február 26-án emlékezünk Bajorországi Szent Edinára (latinul: Edina virgo), akinek emléknapja a magyar hagyományban különösen kedvelt, hiszen az Edina névnapja is ezen a napon van (szökőévben február 27-én).
Szent Edina francia királyi sarj volt – egyes források szerint a Meroving-dinasztia vagy a korai karolingok idejéből származó hercegnő. A legendák szerint előkelő családjában már gyermekkorában eljegyezték valakivel, de ő határozottan elutasította a házasságot. Nem kívánta a világi életet, a vagyont és a rangot; helyette teljes szívvel Istennek akarta szentelni életét. Amikor a család nyomása és a kényszerházasság fenyegetése egyre erősebb lett, titokban elmenekült otthonról.
Útja Bajorországba vezetett, a mai Németország déli részére, ahol a korabeli Európa egyik legnépszerűbb remete- és aszketikus helyszíne volt. Ott remeteéletet választott: egy hatalmas tölgyfa odvában telepedett le, ahol magányosan, imádságban, böjtben és Isten közelségében töltötte napjait. Életét imával, vezekléssel és szegénységben élte, távol a világ zajától és a királyi udvar pompájától.
Életmódja és szentsége
A források (pl. a régi magyar katolikus naptárak és az Egyháztörténeti lexikonok) szerint Edina szigorú aszkézist folytatott:
- Egyedül élt a természetben,
- Imádsággal töltötte idejét,
- Táplálékát a vadon gyümölcseiből és a jóindulatú emberek adományaiból vette,
- Teljesen lemondott a világi javakról.
Halála után szentként tisztelték, emléknapját a katolikus egyház lokálisan felvette a naptárba. Bár nem tartozik a nagy univerzális szentek közé (mint pl. Alexandriai Szent Sándor, aki ugyanezen a napon ünnepelendő), a római-magyar naptár kifejezetten említi: „Szent Edina szűz. Francia királyi sarj volt. Nem kívánt férjhez menni, ezért Bajorországba menekült és remete lett. Egy hatalmas tölgyfa odvában élt, életét imával, böjttel töltötte.”
Miért fontos ma is?
Szent Edina alakja ma is inspiráló:
- A szüzesség és a radikális lemondás példája egy olyan korban, amikor a nők sorsa gyakran a házasság és a család volt.
- Megmutatja, hogy a belső szabadság és az Isten iránti szeretet erősebb lehet a társadalmi elvárásoknál.
- A névnap miatt sok Edina nevű magyar nő számára különleges spirituális jelentőséggel bír: védőszentként tekintenek rá, aki a tisztaságot, az imát és a belső békét képviseli.
Bár történelmi adataink szűkösek (a legendaalkotás erős), Edina története a keresztény aszketika klasszikus motívumait hordozza: menekülés a világtól, magányos imaélet, Istenre bízott élet. Február 26-án, amikor a katolikus egyház Alexandriai Szent Sándorral és más szentekkel együtt őt is megemlékezteti, érdemes elgondolkodni: vajon mi menekülünk-e ma a „világi házasságoktól” – a fogyasztástól, a karrierhajszától, a felszínességtől –, hogy helyet adjunk Istennek a szívünkben?
