Juhász Hajnalka: Újabb leleplezés a Tisza táján
A Tisza Párt a liberális-globális vonallal megint csak Brüsszel érdekeit szolgálja ki, hiszen a jelenlegi brüsszeli vezetésnek nem a keresztény identitású tagállamok megerősítése a célja, hanem pont ennek az elpusztítása, és a föderális irány felé való törekvés – mondta a Vasárnap.hu-nak Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, aki arról is beszélt, miről tanúskodik a Tiszából kilépő Csercsa Balázs nyilatkozata.
– A Tisza Pártból távozó Csercsa Balázs azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a párt „szándékai az egyházpolitikában eltérnek attól, amelyet kifelé kommunikálnak”. Vajon mivel nézhetnének szembe az egyházak, ha Magyar Péter pártja a hatalom közelébe kerülne?
– Újabb leleplezés a Tisza táján. Csercsa Balázs a Tisza egyházi munkacsoportjának vezetésért felelős szakértője volt, ennélfogva bizonyosan belelátott abba, hogy mi az, amit kifelé kommunikálnak, illetve mi az az „egyházpolitika” – ha egyáltalán nevezhetem annak –, amiben ők valójában gondolkodnak. Nagyon félelmetes hasonlóság van abban, hogy miként ferdítik el a valóságot a háború, a Brüsszelhez való viszonyuk a rezsicsökkentés, az adóemelés vonatkozásában, és miként nem állítanak igazat abban, hogy az egyházi normatívákkal valójában mit szeretnének csinálni.
Baloldali irányvonal, narratíva az, amit a Tisza mutat magából e téren is. Emlékezhetünk arra, hogy a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány idején az egyházi intézmények fenntartását az akkori baloldali hatalom gyakorlatilag ellehetetlenítette. Azt gondolom, hogy ez a kockázat benne rejlik a Tisza gondolkodásmódjában.
A Fidesz–KDNP kormánya 16 éve képviseli azt, hogy az állam és az egyház egymástól szétválasztva, egymásnak mellérendelten működnek. Ezt az egyenrangúságot a normatív támogatásoknak megvonásának a kilátásba helyezése teljesen tönkretenné. Ezt a szándékot persze Magyar Péter tagadja, ahogyan minden mást is, de a Csercsa-interjúból is kiderül, hogy teljesen más az, amit a Tisza elnöke kifelé mond, és más az, ami ebben a 25-30 fős párton – de nem is pártról, inkább projektről beszélnék – belül zajlik.
Azt is kihangsúlyoznám, hogy mi az, amit a magyar kormány megvalósított, és amit elvehetne a Tisza. Az elmúlt 16 év alatt, ha végignézzük a folyamatokat, az egyházpolitika megújítását, illetve az egyházi intézmények támogatásának a szakpolitikáját, azt láthatjuk, hogy összesen 4000 templom újult meg, ebből 200 újonnan épült. Az országban az egyházi fenntartású óvodák és iskolák vonatkozásában azt látjuk, hogy a szülők szívesen íratják be a gyerekeiket az egyházi intézményekbe, hiszen négyszeres a túljelentkezés az egyházi intézményekbe. Amikor a magyar kormány kialakította a jelenlegi támogatási rendszert, az volt az alapvetés, hogy ne legyen különbség az állami és az egyházi fenntartású intézmények finanszírozásában; ez is az egyenlőség felé tett lépés volt. Itt megjegyezném, hogy
mi, keresztények mindig mondjuk azt, hogy a hit Isten kegyelme, de a szülők pontosan tudják azt is, a négyszeres túljelentkezésekből látszik is ez, hogy kiválóak az egyházi óvodák és iskolák.
Most 950 különböző egyházi közösség kap támogatást. Magyarán szólva virágoznak az egyházi intézmények és az egyházi közösségek a jelenlegi kormányzás alatt. Az egyház széleskörű, intézményfenntartó szerepének megtörése is a Tiszával járó kockázatok között van. A normatív támogatások elvételének veszélye az egyházi intézményektől visszazuhanást jelentene abba a világba, amit a baloldal mindig képviselt: nem egyenrangúság, hanem alá-fölé rendeltség az állam és egyház között. Szerintem a keresztény kultúránk és értékrendünk számára ez az egyik legnagyobb veszély. Azért is mondom ezt, mert Magyarország az az európai uniós tagállam, amely egyértelműen kiáll a keresztény értékek mellett, nekünk a folytonosság, a stabilitás és az említett intézmények fenntartásának a biztonsága keresztény kötelességünk.
– A Tiszával és a globalista kapcsolataival visszajönne az a liberális, baloldali, demagóg gondolkodásmód, ami szerint az egyházakat tartsák el a hívek?
– Megvan ennek is a veszélye. Amikor arról beszélünk, hogy Nyugat-Európa-szerte a templomokból mecseteket csinálnak, akkor az nem csupán képzelgés, hanem a kegyetlen valóság. Tagja vagyok a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, és az elmúlt 10 évben szívszorító volt azt látni Strasbourgban, hogy Európa egyik legszebb katedrálisa mögé Európa második legnagyobb mecsetje épül fel.
A liberális irányvonal legnagyobb veszélye amellett, hogy el akarja pusztítani a keresztény kulturális gyökereket, hogy beengedi a muzulmán kultúrát. Úgy vélem, hogy ennek veszélye fennállna abban az esetben, ha a Tisza az egyházi intézményrendszereket célponttá tenné azt gondolván, hogy ezzel gyöngítheti a Fidesz–KDNP-t, illetve gyöngíti azt az értékrend alapú szakpolitikát, amit képviselünk.
A Tisza Párt a liberális-globális vonallal megint csak Brüsszel érdekeit szolgálja ki, hiszen a jelenlegi brüsszeli vezetésnek nem a keresztény identitású tagállamok megerősítése a célja, hanem pont ennek az elpusztítása, és a föderális irány felé való törekvés.
– Mindezek alapján, aki az egyházak társadalmi tanításai szerint voksolna áprilisban az országgyűlési választásokon, húzhatja-e a Tiszára az X-et?
– Ahányszor csak az embernek megadatik, hogy elmehessen szavazni, miután a 18. életévét betöltötte, mindig az a legfontosabb, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon. A Jóistenen kívül senki más nem fogja látni, hogy azt az X-et hova húzza, de – és ez a válaszom a kérdésre – egy keresztény értékrendű ember mérlegel. A mostani választás kapcsán három tényezőt emelnék ki. Az egyik április 12-én annak a mérlegelése, hogy békét vagy a háború folytatását akarjuk-e Európában.
Én azt gondolom, hogy a keresztény ember szívében ott van a béke, ez egy misszió a kereszténység számára.
A második, amit a választásnál mérlegelnie kell egy keresztény értékrendű embernek, az, hogy engedjük-e a migrációt az Európai Unió vonatkozásában. Hiszen látjuk, az Európai Unióban ez már itt van a nyakunkon: a migrációval a muzulmán kultúra megerősödése és a párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyekben semmi tisztelet nincs a keresztyén értékrend iránt, sőt számos tagállamban látjuk, hogy mindent megtesznek annak elpusztítása érdekében. A harmadik tényező, amit mérlegelni kell: a család, gyermekeink és utódaink iránti elkötelezettség és a biztonság.
A jelenlegi magyar kormány gondolkodásmódja szerint a gyermek egy áldás, és mi a magyar gyermek számára építünk egy biztonságos országot.
A legtöbb adókedvezményt egyedülálló módon a magyar családok kapják Európában, nem beszélve a kétgyermekes édesanyák szja-mentességéről. Meg kell védenünk a rezsicsökkentést, az adókedvezményeket, a 13. és a 14. havi nyugdíjat és számos családbarát intézkedésünket, amelyet csak a Fidesz–KDNP tud garantálni. E politika folyatása is mérlegre kell kerüljön a szavazás során. Ezzel összefüggésben arról is szól ez a választás, hogy vagyunk-e olyan bátrak mi, keresztény emberek, keresztény kultúrájú, keresztény gyökerű magyar emberek, hogy az EU-n belül továbbra is mi legyünk az a bástya, amely legerősebben áll ki amellett, hogy az Európai Unió jövőjét igenis a nemzeti identitás, az erős tagállamok és a keresztény-zsidó gyökerek felvállalása jelenti. Ahogyan hangsúlyoztam, úgy helyes, ha mindenki a lelkiismerete alapján hozza meg a döntését, ugyanakkor szerintem nagyon fontos mindezeket átgondolnia egy keresztény embernek, mielőtt behúzza az X-et. Összefoglalva Isten, haza, család, azaz a biztos választás csak a Fidesz–KDNP!
Vezetőkép: Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Forrás: KDNP
