Lantos Csaba: Az Európai Uniónak fel kell adnia a 2050-es karbonsemlegességi célokat

Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt; a karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétfőn Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián.

Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített.

A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta.

Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb” izmus”, a „greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart.

A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.

Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában.

Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte:

globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos „középutas” megközelítést képvisel.

A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak.

Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol.

A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.

A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.

A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit.

Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye.

Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.

A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására.

Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.

Schmidt Mária: Az energia megszerzése és felhasználása a nemzetpolitika része

Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten.

Kiemelte:

sem az Európai Unió, sem Magyarország nem önellátó fosszilis energiából, és a kitettséget kritikus szintre emelik az EU politikusainak hibás döntései. Készpénznek vették az ENSZ klímapolitikai iránymutatásait, ami „klímahisztériát indított el”, átideologizálta az energiapolitikát, és végső soron energiaválsághoz vezetett – mondta.

Hozzátette, az EU vezetői a korszellemnek engedve a zöldpolitikától várták az uniós energiaellátás megoldását, miközben a szélerőműveket és a napelemeket – amelyek legfeljebb kiegészítő szerepet töltenek be – aránytalan támogatásban részesítették.

Schmidt Mária szerint Németország öngyilkos energiapolitikát folytatott azzal, hogy bezárták az atomerőműveket, és lemondtak az olcsó orosz gázról azt követően, hogy 2022 szeptemberében az ország saját szövetségesei egy terrortámadásban felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, amely Németország és Európa gázellátásában kulcsszerepet játszott. Az Európai Unió ezt követően szankciókat vezetett be az orosz olajjal szemben, és 2027-re tervezi az orosz fosszilis energiahordozók használatának teljes tilalmát.

Magyarország ezzel szemben – emelte ki Schmidt Mária – mentesítette magát a szankciók alól, és olyan energiapolitikát folytat, amely garantálja az olcsó és megbízható energiaellátást, valamint az erre épülő rezsitámogatási rendszert.

Az európai országok ugyanakkor önként cserélték le az orosz fosszilis energiát a jóval drágább, ugyanakkor kitermelésében és szállításában ugyanannyira szennyező amerikai LNG-re, ami egyoldalú függőséghez vezetett – jelezte.

Az EU kétfrontos harcot folytat: egyre elszántabban vesz részt az ukrán-orosz háborúban, és nem veszi észre, hogy meggyengült az 80 éves transzatlanti együttműködés. Az unió vezetői ukrán győzelemre számítanak, és arra, hogy a háborút követően Ukrajna nyersanyagkincseit gazdasági célokra hasznosíthatják.

Ezért küldték ide a Shell magyarországi képviselőjét, Kapitány Istvánt, illetve a nemzetközi palagázbizniszben forgolódó Orbán Anitát

– mondta, megjegyezve, hogy 2013-ban a brit-holland olajtársaság az akkori holland kormányfő, Mark Rutte közvetítésével kizárólagos jogot szerzett az ukrán palagáz kitermelésére. A megállapodást Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a Shell képviselői a davosi Világgazdasági Fórumon írták alá – emlékeztetett.

A palagázbizniszben érdekelt brüsszelita politikai csapat egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországot is ráállítsák a palagáz használatára, és letörjék szuverenitásunkat, kiszolgáltassanak Ukrajnának, és az olyan profitéhes, globális cégnek, mint a Shell, amely „halálra kereste” magát a szankciókon, az LNG szállításával – mondta.

Arra figyelmeztetett, hogy ha „ők jönnek, elbúcsúzhatunk a gázfűtéstől, a rezsicsökkentéstől, az energiabiztonságtól és a szuverenitásunktól”.

Schmidt Mária szerint az energiaszuverenitás megmaradásunk záloga; a digitalizált világ és a mesterséges intelligencia energiaigénye minden eddiginél nagyobb. Ezért szükségesek az olyan új beruházások, mint Paks II, amellyel a saját termelés révén az import is kiváltható.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója elmondta, az energiaszuverenitás garantálása az állam nemzetbiztonságának és gazdasági stabilitásának alapfeltétele.

Orbán Viktort idézve elmondta, ha Budapest erős, a Kárpát-Európa is erős, ha Budapest gyenge, akkor a régió széthullik. Az MCC ehhez a tehetséggondozással járulhat hozzá.

Kiemelte: az energiához való hozzáférés hiánya, valamint a magas árak mindig jobban sújtják a periférián élőket az infláción keresztül, ami reálbércsökkenéshez vezet, és ezzel bezárulnak a társadalmi mobilitás csatornái. Ezért energiaszuverenitás nélkül nincs hosszú távú társadalmi felemelkedés.

Az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, és most Brüsszelben sokszor ideológiát csinálnak ebből. Az erőltetett zöld átállás tönkreteszi az európai versenyképességet, megfojtotta a gazdasági növekedést, amely nélkül azonban nem jut forrás környezetvédelemre, oktatásra, vagy fejlődésre, ami 22-es csapda

– fejtette ki.

Ezzel szemben a magyar energiastratégia nem bezárkózást, hanem bátor lépéseket választ – mondta, példaként hozva a Mol tulajdonszerzését a szerbiai NIS kőolajipari vállalatban, ami tovább erősíti a magyar szuverenitást.

Vezetőkép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond az Energiaszuverenitás 2026 elnevezésű konferencián a MOL Campusban 2026. január 26-án. A konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezte. Fotó: MTI/Bruzák Noémi