Budapest elveszett tetődíszei – A Freiberger-bérház
A Károly körút nyomvonala a régi pesti városfal helyén alakult ki, miután a 18–19. század fordulóján az erődítéseket elbontották, és a felszabaduló területből sugárút jellegű körút született.
Nevét I. Károly királyról kapta, de igazi jelentőségét az adta, hogy a dualizmus idején a belváros egyik legfontosabb közlekedési és városképi tengelyévé vált. A körút mentén egymást érték a bérpaloták, üzletházak és kávéházak, a sarkokon pedig tornyokkal és kupolákkal hangsúlyozták a városi csomópontokat. 
Ebbe a tudatosan felépített nagyvárosi látványba illeszkedett bele a Freiberger-bérház is, amely a Károly körút és a Gerlóczy utca sarkán áll. Az épület megrendelője Freiberger Sámuel kereskedő és építési vállalkozó volt, aki testvérével, Freiberger Dáviddal együtt a századfordulós Budapest egyik legsikeresebb és leggazdagabb vállalkozócsaládját alkotta. 
A ház terveit Örömy József készítette, aki a korszak elismert építész és építőmesterei közé tartozott. Örömy, születési nevén Frohner József, nemcsak tervezőként, hanem kivitelezőként és téglagyárosként is aktív volt. A Freiberger testvérek sok bérháza kötődik a nevéhez, köztük a Károly körúti épület is, amely 1894-re készült el és már megjelenésével jelezte megrendelője anyagi erejét és városépítő ambícióit. 
Freiberger Sámuel a 19. század végén a főváros legnagyobb adófizetői közé tartozott, virilistaként komoly társadalmi súlya volt. Fő vállalkozásuk a VII. kerületi Peterdy utcában működő drogue- és festékkereskedés volt, ám igazi vagyonukat a bérházépítés hozta meg. Szinte egész városrészeket formáltak át, sorra emelve a historizáló bérpalotákat. Ismertebb épületeik a Petőfi Sándor utca 6., Alsóerdősor utca 18., 20., Dembinszky utca 41., Retek utca 36., Közraktár utca 28., Danjanich utca 12., Teréz körút 30., Váci út 8., Károly körút 26., Izabella utca 74., 76., 78., 80., Rippl-Rónai utca 23–25. voltak. A család saját bérpalotája a Deák Ferenc utca 15. szám alatt volt, de a Károly körúti ház minden bizonnyal az egyik legreprezentatívabb vállalkozásuk volt.
Freiberger Sámuel vagyonának nagyságát jól mutatja, hogy meg tudta vásárolni az 1895-ben elhunyt Sefer pasa bertholdsteini kastélyát annak páratlan műkincsgyűjteményével együtt. A kínai, japán, indiai, török, egyiptomi és perzsa iparművészeti tárgyak, porcelánok, üvegek, festmények és szobrok Budapestre hozatalát és egy nyilvános magánmúzeum megnyitását tervezte, ám az első világháború kitörése mindezt meghiúsította. 1914-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, és 1920-ban Clevelandben hunyt el. A kastély kincseinek sorsa máig csak részben ismert, egyes darabok ma magyar közgyűjteményekben, például az Iparművészeti Múzeumban találhatók. 
A Károly körút 26. számú Freiberger-bérház négyemeletes, historizáló stílusú épület volt, amelyet eredetileg gazdag tetőidomok koronáztak. Leglátványosabb közülük a Gerlóczy utca és a Károly körút sarkán álló, lanternával ellátott hagyma alakú kupolája volt. Formája, finom arányai és díszítései igazi nagyvárosi karaktert adtak az épületnek és messziről is kijelölték a körút és a mellékutca találkozását. Kevesebben tudják, hogy az épületnek a Károly körúti homlokzatán is volt egy kisebb díszműbádogos csúccsal ékesített kupolája, valamint manzárdtetője. 
Az épület koronáját, a hagyma alakú sarokkupolát 1935-ben, minden bizonnyal statikai okokra hivatkozva bontották el, még jóval a második világháború pusztításai előtt, a későbbi felújítások során pedig az épület további tetődíszei is eltűntek. 
Ma, amikor a házra nézünk, könnyű elképzelni, mennyivel gazdagabb lenne a környék látványa, ha a saroktorony ismét ott emelkedne a ház fölé. Budapest ma is lenyűgöző, de a hiányzó tornyok és kupolák emlékeztetnek arra, mennyire nagyvárosias volt egykor a sziluettje. Jó lenne hinni abban, hogy ezek az elveszett tetődíszek egyszer nemcsak régi fényképeken és rekonstrukciós rajzokon térnek vissza, hanem újra részei lesznek a város egének és a Károly körút 26. számú ház ismét úgy állhat majd a sarkon, ahogyan azt több mint százharminc éve Örömy József megálmodta.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Az egyik utolsó felvétel a meseszép hagymakupoláról, 1931. Forrás: Fortepan/MZSL/Ofner Károly
