Kaszab Zoltán: Itthon és Brüsszelben is meg kell vívni a migrációs csatát
A kormány nem hajtja végre a migrációs paktumot, de az áprilisi választás ebből a szempontból is sorsdöntő lesz.
Fontos döntést hozott meg a héten Brüsszel, amikor kihirdette, hogy a migrációs paktum keretében jövő júliustól melyik tagországnak mennyi bevándorlót kellene befogadnia, vagy ha ezt nem teszi meg, mennyi pénz kellene fizetnie. A Bizottság több kategóriát is meghatározott, vannak olyan tagországok, amelyeknek nem, vagy csak részben kell illegális bevándorlókat átvállalniuk azzal az indokkal, hogy az elmúlt években komoly migrációs nyomásnak voltak kitéve. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik, ha már a kontinens belsejében lévő Csehország például igen. Ami azonban összejött a cseheknek, nem jött össze nekünk, Brüsszel megítélése szerint ugyanis Magyarországon nincs migrációs veszély, így vagy átvállalunk más országoktól, vagy fizetünk. Az már csak az egész rendszer elképesztő abszurditását mutatja, hogy
Magyarország azért számít biztonságosnak, mert szigorúan védi a határát, amiért napi egy millió eurós büntetést kap Brüsszeltől.
Vagyis most olyanért kellene fizetnünk, amiért már eleve lehúznak minket a brüsszeli bürokraták. Nem véletlen, hogy a kormány egyből jelezte, hogy továbbra sem ért egyet a migrációs paktummal és nem is hajtja végre annak intézkedéseit. Emiatt persze elkezdődik majd egy hosszú jogi huza-vona, de egy dologban biztosak lehetünk: amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, idehaza nem lesznek áttelepített migránsok.
Az áprilisi választás ugyanakkor ebből a szempontból is sorsdöntő lesz. Hiába mondja ugyanis Magyar Péter azt, hogy ő megtartaná a kerítést és nem engedne be migránsokat, a szakértői és a Tisza párt politikusai rendre elszólják magukat. Legutóbb Feledy Botond, Tiszával szimpatizáló külpolitikai elemző fogalmazott úgy, hogy a Tisza most nem beszélhet a kerítés lebontásáról, de a napi egymillió eurós büntetés megszüntetése fejében a választás után nyilván el fog gondolkodni ezen. De emlékezhetünk Dávid Dóra tiszás EP-képviselő szavaira is, aki azt mondta, hogy ne rekesszünk ki senkit, fogadjunk be mindenkit. És ott van a párt operatív igazgatója, Pósfai Gábor, aki szerint a sokszínűség és az, ha egy városban sok náció él együtt, csak előnnyel jár.
A Tisza tehát hemzseg az olyan politikusoktól és a szakértőktől, akik támogatják a migrációt.
De ha még ez sem lenne elég, érdemes megnézni a lengyel „példát”. Donald Tusk kormányfő ugyanis Magyar Péterhez hasonlóan szintén az Európai Néppárt tagja és szavak szintjén ő is elutasítja a migrációs paktumot. Tusk többször is nagyon keményen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Lengyelország nem fogad be egyetlen migránst sem. A paktum jövőre ismertetett számai alapján ez 2026-ra igaz is, hiszen a lengyelek is abba a kategóriába kerültek, amelyben mentesülnek a befogadás, vagy a fizetés terhe alól. Tusk ugyanakkor a migrációs paktum szétosztási elvét elfogadta. És semmilyen garancia nincs arra, hogy később, egy következő lengyel kormány is ilyen kedvezményt kap, mint a brüsszeli elittel jóban lévő Tusk.
Éppen ezért veszélyes, ha Magyarországnak nem olyan kormánya van, amely teljesen szembemegy a migrációs paktummal.
Ha ugyanis az elvvel egyetért, akkor onnantól kezdve a Bizottság kezébe kerül a döntés, hogy melyik évben kell vagy nem kell migránsokat befogadni.
Ezért is sorsdöntő tehát az április választás, mert ha hosszú távon is mentesülni akarunk a migráció káros hatásai alól – amiben a 2016-os népszavazás óta közmegegyezés van -, azt csak a jelenlegi kormány tudja garantálni.
Vezetőkép: Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek csónakjukon a spanyol tengeri mentőszolgálat hajójának kíséretében a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2025. november 16-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Gelmert Finol
