Ungváry Zsolt: Ki alkalmasabb az ország vezetésére?
A Policy Solutions elemző intézet (van, ki e nevet nem ismeri?) kutatásainak eredményéről a telex.hu-n számolt be maga az intézet igazgatója, s mivel már címében is sokatmondóan azt sugallja, hogy „Magyar Pétert alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére a magyarok”, ennek fele sem tréfa.
Általában is izgalmas, ha a „magyarok” gondolatairól és véleményéről valami határozott állásfoglalás rajzolódik ki, de aki az elmúlt másfél évet idehaza töltve azt hallja, hogy a népe szerint Magyar Péter bármire és bárkinél alkalmasabb, akkor kíváncsi lesz. (Olcsó poén volna, hogy igazából elírták, és Magyarékra gondoltak, vagyis Magyar Péter szűkebb rokonságára. Amibe volt felesége értelemszerűen nem is tartozik bele.)
Mivel a kutatás ezer fő megkérdezésével készült – életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálva az ország felnőtt népességét -, az eredményekben tudományosan nincs okunk kételkedni, legfeljebb a logika szabályai szerint.
A megkérdezettek „a Fidesz minden igyekezete ellenére adócsökkentést is a Tiszától várnak többen, nem a Fidesztől”. Vajon miért? A Tiszát értelemszerűen nem láttuk még adót csökkenteni, amit e témában eddig belengettek, az inkább az ellenkezőjére utal. Az Orbán-kormányról tizenhat évnyi tapasztalat van, ezalatt a munkát terhelő személyi jövedelemadót csökkentették (előbb egységes 16 %-ra, ami a korábbi legalacsonyabb adókulcs alatt maradt, de még ezen is engedtek azóta egy százalékot), számtalan teljes mentességeket adtak (fiatalok, édesanyák). A társasági adó az EU-ban nálunk a legalacsonyabb, az alapvető élelmiszerek, gyógyászati termékek áfáját 5 százalékra csökkentették. Igaz, a 27 %-os áfa magas, de az korábban is 25 volt, minimálisat emeltek rajta 2012-ben, ezzel inkább a fogyasztás megadóztatását propagálva a munkáé helyett. (A baloldal csinált már olyat, hogy a választás előtt közvetlenül levitték, majd miután nyertek, újra felemelték az áfát. Orbánék sosem kerültek ilyen helyzetbe, ha úgymond a „választási győzelem érdekében” hoztak egy pozitív intézkedést, az megmaradt a választások után is.)
Ugyancsak ebből a felmérésből megtudhatjuk, hogy „a magyar társadalom többsége Magyar Pétert a legtöbb témában alkalmasabbnak látja az ország vezetésére, mint Orbán Viktort”. Honnan van az összehasonlítási alap? Vagy teljesen felelőtlenül nyilatkoznak az emberek, vagy rossz a kérdésfeltevés, vagy egyszerűen csúsztatnak a tanulságok levonásánál. Mire alapozhatják, hogy Magyar Péter, akinek eddig a Diákhitel Központ vezetése volt a maximum, jobban kormányozna Orbán Viktornál? Ráadásul az a megbízatás is a Fidesz-kormány idején volt, tehát ha jól teljesített, az a kormányt is dicséri, ha meg rosszul, akkor ez sovány referencia a vezetői képességekről.
Kormányozni nem olyan egyszerű, ezt a történelemben épp úgy látjuk, mint a kormányválságokon bukdácsoló európai országokban. Pusztán azért, mert valaki nem kedveli a jelenlegi miniszterelnököt (aki történelmünkben példátlanul hosszú ideig, húsz esztendeig töltötte be ezt a pozíciót, ráadásul ugyancsak egyedüliként öt demokratikus választást nyert meg), attól még egy véletlenül felbukkanó sértett feleségbántalmazót aligha hihet nála rátermettebb kormányfőnek.
A legizgalmasabb elszólás ott következik be, amikor arról érdeklődik a kutató cég, vajon a megkérdezettek szerint a következő egy évben (!) javulni vagy romlani fog-e az anyagi helyzetük. „Az eredmények azt mutatják, hogy az Orbán-kormány erőfeszítései ellenére a gazdasági optimizmus nem tért vissza a választók körében.” Tehát a Tisza-hívek mindenképpen romlásra számítanak. Ez érthető is, hiszen ha beigazolódnak a reményeik és megnyerik az áprilisi választást, vélhetően olyan pocsékul fog kormányozni a pártjuk, hogy jövő novemberre a mostaninál is rosszabb gazdasági helyzetre számítanak. De az is lehet, hogy egyáltalán nem hisznek a pártjuk győzelmében, és biztosak benne, hogy marad a Fidesz, ezért pesszimisták. Mindkét variáns cáfolja azokat a hipotéziseket, miszerint a Tisza győzelmét várja a többség, illetve hogy Magyar Péterrel jobb lenne.
Az egész felmérés fókuszában a gazdaság, a pénzügyek állnak, de aztán csak kiderül, hogy „Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP ugyanakkor még 4 százalékponttal nagyobb előnyben van a migráció elleni fellépés terén, mint fél évvel ezelőtt. Emellett pedig továbbra is a háború és a családtámogatás területén teljesít jobban. Ezek a tendenciák arra utalnak, hogy a 2026-os országgyűlési választás szempontjából kulcskérdés lesz, mely politikai témák válnak meghatározóvá a kampány során és a választók gondolkodásában.”
Vagyis még egy ennyire tendenciózusan Tisza-párti elemzés is belátja, hogy az életben igazán fontos dolgok esetében (család, béke, életminőség, környezet) a Fidesz politikája sokkal nagyobb támogatottságot élvez.
A felmérés érzetet mér, aminek a valósághoz csak érintőleges köze van. Attól, hogy sokan azt gondolják, romlik az anyagi helyzetük, egyáltalán nem biztos, hogy így is lesz – de ezt igyekszik sugallni a „minden legyen rosszabb, mert az az ellenzéknek jó” mentalitású baloldal.
A gazdasági helyzetet negatív színben feltüntető mantra azt is előkészítheti, hogy ha majd egy esetleges Tisza győzelem után jönnek a megszorítások, adókedvezmény-megszüntetések, családtámogatás eltörlések, hivatkozhassanak a Fidesz rossz örökségére.
Csakhogy a Fidesz eddig már háromszor vette át a maga örökségét, és egyszer sem kellett megszorítania, visszatáncolnia, pedig ezzel rémisztgetett akkor is az ellenzék. Valószínűleg most sem lesz szükség pénzügyi tűzoltásra.
Feltéve, ha a Fidesz marad kormányon.
Kapcsolódó:
Vezetőkép forrása: Freepipk.com
